Vinaver, Michel: Sztanyiszlavszkij és Brecht - Korszerű színház 68-69. (Budapest, 1964)
Käthe Rülicke: Sztanyiszlvaszkij és Brecht munkamódszere
- 39 -Ugyanebben az évben Irta Brecht a Megjegyzéseket a Koldusoperához /ősbemutató: Berlin, 1928/ és az Egy fő az egy főhöz /1926: Darmstadt, 1928: Volksbühne, Berlin, 1931: Brecht rendezésében, Staatstheater, Berlin/, egy évvel később pedig a Megjegyzéseket az Anyához /ősbemutató. Brecht rendezésében: Berlin, 1932/. Ezek a Megjegyzések Brecht első rendszeres megnyllatkozásal az epikus színházat illetően. Brecht minden egyes esetben olyan tapasztalatokat értékelt, amelyeket drámáinak rendezése során szerzett. /Ezért nincsenek sajnos ilyen "megjegyzések" a Vágóhidak Szent Johannája clmü drámáihoz, amelyet a maga korában már nem lehetett bemutatni./ A Megjegyzések az operához azért különösen jelentős,mert itt határozza meg Brecht a sokat idézett hangsúlyeltolódásokat drámai és epikus színház között:^* A színház drámai formája cselekvő a nézőt belekeveri egy színpadi akcióba elhasználja aktivitását érzelmeket tesz lehetővé számára élmény a nézőt valamibe belehelyezik szuggesztló az érzelmeket konzerválják a néző benn áll a dolgok közepén, egyidejűleg éli át őket 21 A színház epikus formája elbeszélő a nézőt szemlélővé teszi, de felkelti aktivitását döntéseket kényszerít ki belőle világkép a nézőt valamivel szembehelyezik érvelés a felismerésig fokozzák a néző szembenáll, tanulmányoz 21. "Ez a séma nem abszolút ellentétekre utal, hanem pusztán hangsúlyeltolódásokra. így valamilyen közlési folyamaton belül választható akár az érzelmirszuggesztiv, akár a pusztáin racionális rábeszélő elem." - Käthe Rüllcke idézete. I
