Vinaver, Michel: Sztanyiszlavszkij és Brecht - Korszerű színház 68-69. (Budapest, 1964)
Käthe Rülicke: Sztanyiszlvaszkij és Brecht munkamódszere
- 23 -lyek segítségével ez az állapot elérhető. Egy kézirat,amelynek szövegét Sztanylszlavszklj valószínűleg egy szinészkongresszuson olvasta fel, 1909 márciusában, azt tanúsítja, hogy ebben az időben feltételezte: a színész munkája hat alapvető folyamatból tevődik össze, amelyeket ő egymástól elválasztott, egymást követő állomásoknak tekintett. Az első, előkészítő jellegű folyamat az "AKARÁS" FOLYAMATA} a második a "KERESÉSÉ"} a harmadik az "ÁTÉLÉSÉ"} a negyedik a"MEGFORMÁLÁSÉ"} az ötödik az átélés és a megformálás "EGGYÉOLVASZTÁSÁÉ"}végül a hatodik folyamat a színész "HATÁSA" a nézőre. Ezzel a felismeréssel Sztanylszlavszklj a maga "rendszerét" lezártnak tekintette, és 1910-ben tervbe vette A színész munkája önmagán cimü könyve megírásét. 1911-től fogva a Művész Színház 1. stúdiójában Sztanylszlavszklj a színészeket és a növendékeket "rendszere" alapjául tanította. Sztanylszlavszklj színháza, mint ő Írja, ebben az Időben "ismét zsákutcába jutott". Mindenekelőtt műsor gondjai vannak, mivel vezetője immár nem akarja játszatni többé a még mindig uralkodó szimbolista drámákat: "Gogolt játsszák, Grlbojedovot játsszák. Turgenyevet játszottuk, marad egyedül 0sztrov8zklj. De uj nincs semmi. És semhogy Szologubot és Andrejevet^* vigyük színre, jobb, ha a színházat, úgy,amint van, bezárjuk." Ebben az időben, amikor a polgári művészet és művészeti vállalkozások gyors pusztulásnak Indultak, Sztanylszlavszklj, akinek művészeti nézetei mindig erőteljes etikai alapon álltak, arról álmodozott,hogy tanítványával, Szulerzsic-12 kljjel ' együtt létrehozza a "színészi rend közösségét". 11 12 11. Fjodor Kuzmlcs Szologub /eredeti nevén Tyetyernyikov, 1863-1927/ orosz szimbolista köj-tő, próza- és drámairó} Leonyld Nylkolajevlcs Andrejev /1871-1919/ neves orosz elbeszélő és drámaíró} legtöbb drámája az orosz szimbolizmus jellegzetes alkotása. 12. Leopold Antonovics Szulerzsicklj /1872-1916/ orosz rendező, száműzetés, majd emigráció után lett 1900-tól a Művész Színház munkatársa, 1909-től pedig állandó tagja. Sztanylszlavszklj egyik legközelibb munkatársa és társrendezője volt} ő alapította a Művész Színház Első Stúdióját.