Vinaver, Michel: Sztanyiszlavszkij és Brecht - Korszerű színház 68-69. (Budapest, 1964)
Käthe Rülicke: Sztanyiszlvaszkij és Brecht munkamódszere
- 10 -hajdan Sztanylszlavszklj jutott el elsőnek, ha más történelmi feltételek között Is. Brecht előtt feladatként Immár nem csupán az ábrázolt társadalom bírálata állt, hanem olyan drámák szlnrevltele Is, amelyek, az uj társadalomban játszódnak. Foglalkozott a pozitív hős ábrázolásával -amely probléma Sztanyiszlavazkljt Is élete végéig foglalkoztatta -, kutatta az érzelmek és a tudat viszonyát, valamint azt a módot, ahogy érzelmeket ábrázolni és felkelteni lehet. Az a tény, hogy Brecht a kettéosztott Németországban élt, természetesen újabb változásokat jelentett a maga elé szabott feladat szempontjából: alkotói munkájával tovább küzdött a Nyugat-Németországban lemét restaurálódó fasizmus, valamint általában a kapitalista társadalom ellen. Ily módon próbára tehette mind a régi, mind az uj módszereket. Figyelemre méltó, hogy mind Sztanylszlavszklj, mind Brecht szinte szünet nélkül harci pozíciót foglalt el és hogy megfogalmazásaik gyakran polemikus jellegűek voltak; a mindenkori cél határozta meg őket és a célkitűzésnek megfelelően néha túl voltak hegyezve. Sztanylszlavszklj megírta: gyakran vetették szemére, hogy túl sokat Irt az érzelemről és túl keveset az értelemről. "Igen, beismerem, hogy elhajoltam az érzelmi alkotás Irányába és ezt szándékkal teszem, mert egyéb művészeti Irányok túl gyakran feledkeznek meg az érzelemről. Túl sok a csak értelmére hallgató művészünk és az olyan színpadi alkotásunk, amely csak az értelemből született! És ugyanakkor túl ritkán találkozni nálunk igazi, eleven, emocionális alkotással. Mindez arra kényszerít, hogy kettőzött figyelemmel forduljak az érzelem felé, némiképp az értelem hátrányára." Brecht Ismételten hangoztatta: küzdelme az átélésen alapuló játékmód ellen arra vezetendő vissza, hogy a drámák meséjének eljátszását polemikus módon kellett kiharcolnia. Ámde "Az ellentmondást játék /demonstráció/ és átélés között iskolázatlan szellemek gyakran úgy értelmezik, mintha a
