Harsányi Zsuzsa (szerk.): Amerikai díszletművészet - Korszerű színház 66-67. (Budapest, 1964)

II. Lee Simonson

- 58 -Äa inéhoz való közeledése volt a döntő, itt éppen a nssaust elhagyása volt a fontos. Mozgás és jelentés koordinációjának ezeket a finomsá­gait nevezzük szinpadi akciónak. A fentiekben elemzett ár­nyakatok nencsak a realisztikus vígjátékra vagy általában a realisztikus darabokra korlátozódnak; éppen Ilyen fontosak, a Hamlet előadásánál, csak itt nagyobb és bonyolultabb ská­lán jelentkeznek, minden egyes jelenet hangulatának, érzel­meinek meghatározásánál. Az előadás összhatása elsősorban ezeknek a rendező által megszabott "akcióknak" felhalmozódá­sától függ.Egy darab cselekménye gyakran nem annyira a nyil­vánvaló cselekvésekből, mint inkább azokból a /szövegben nem is jelzett/ mozdulatokból áll, amelyek a beszédet fcisénik, fokozva vagy hangsúlyozva a szavak jelentőségét. A sorok be­tanulása után éppen azért nem mondhatjuk, hogy kész az elő­adás, mert hiányoznak belőle a szinpadi akció árnyait finom­ságai. A próbákon, ha azt akarjuk, hogy a szavakat ne csak elszavalják, hanem eljátsszék, az idő legnagyobb részét ép­pen arra kell fordítanunk, hogy ezt a mozgássort a szavakhoz kapcsoljuk. A határozott cselekvés nem Igen okoz problémát. Az a jelenet, amikor Bluntschli a függöny mögé rejtőzik és a szobába egy bolgár tiszt lép be, hogy szökevények után nyo­mozva a házat átkutassa, tiz perc alatt megrendezhető, akár­csak a Ham le tb en Polonius megölésének jelenete. Viszont a'ml­­kor Hamlet megmutatja a királynőnek apja miniatűr képmását, éppen úgy kutatnunk kell a megfelelő jelentőségű mozdulatok után, mint amikor Baina mutatja meg a fényképet Bluntschli­­nak. Amikor Hamlet megpillantja az őrült Ophéliát, a szöveg­ben nincs utalás arra, hogy mely sorokat mondja "őszinte leikiismeretfurdalássál" és mely sorok közben néz Ophéliéra. A szinészek jelenétének csúcspontját pedig az határozza meg, hogy hol kuporog Hamlet a király arcán a megrettenés első jeleit fürkésáVe, hogy hogyan ugrik vádolva a király elé és addig a pillanatig hol és hogyan mozog. A királynő, az ud­var, a szinészek valamennyi mozdulata, egészen addig, mig úrrá nem lesz köztük a zavar, szintén végig döntő fontossá­gú.

Next

/
Thumbnails
Contents