Akimov, N.: Színház és varázslat - Korszerű színház 65. (Budapest, 1964)

A rendezésről

volna semmi baj. Valójában az ilyen színházakban - s ezt könnyen megfigyelhetjük a nagy vendégszi­­ne3zek felléptekor - elkerülhetetlenül kerékbetö­rik a színdarabot és egy jó szinész élvezésének jogáért el kell viselni a tehetségteleneket. Az ilyen színház életrajza nem egyéb, mint a vezető szinész életrajza. 3. Az a színház, amelynek minden színésze mű­vész Elméletben elképzelhető olyan színház, ahol minden szerepet vérbeli művész alakit, s az alko­tói kollektíva különböző specialitásu, tehetséges művészei egyenrangúak a művészeti kérdések megol­dásában. Itt a kis szerepeket is nagy tehetségű színészek alakítják. Ha egy pillanatra ilyen szín­házat képzelünk magunk elé, rögtön meglátjuk azo­kat az óriási nehézségeket, amelyek az ilyen szín­ház megalakítását és társulatának felhasználását kisérnék. Ki játszik a tömegjelenetekben? Ki játssza a hatásos és ki a jelentéktelen epizódokat /hiszen a színészi szerénységnek is vannak határai!/? Hogyan érhető el, hogy nemcsak Hamlet alaki­tója találjon kielégülést munkájában, hanem azok a harcosok is, akik a darab vége előtt két perccel Fortinbrasszal együtt megjelennek?- 44 -

Next

/
Thumbnails
Contents