Akimov, N.: Színház és varázslat - Korszerű színház 65. (Budapest, 1964)

Színház, drámaíró, néző

továbbra sem vennénk le Íróinkról a monumentális feladatokat - szabad kezet hagynánk nekik arra, hogy azokra a kisebb kérdésekre keressenek vâlaæt, amelyek éppen ma izgatják őket. És ha a kérdést megválaszolták, áttérhetünk a következőre.

Minden szinház tucatjával utasitja vissza a rossz, tehetségtelen, müvészietlen színdarabokat. De a selejtes drámai müvek mellett nem ritka a tehetséges mü sem, amelyben a szerző technikai tapasztalatlansága frissességgel, sajátos látószöggel, a kiforratlan tehetség kétségtelenül felvillanó jeleivel jár együtt. S ha az ilyen színdarabbal komolyan kezdenek foglalkozni, ez a munka gyakran túl óvatos, aggályoskodó, s a müvet valamelyik drámairó által megszentelt sémába igyekeznek beszorítani.

A szinház története azt mutatja, számtalan példa azt tanusitja, hogy a színdarabon végzett munka ideje rendkivül meghatározhatatlan. Sőt, mi több, joggal tételezhetjük fel, hogy a munka időtartama és az előadás minősége között nincsen szoros összefüggés. Meg kellene végre egyeznünk abban, hogy minden színdarab más-más mennyiségű és időtartamú munkát kiván meg.

Mig klasszikus és történelmi színdarabnál a szoros értelemben vett rendezői munkához a korszaktanulmányozás fáradságos munkája járul, addig mai színdarab rövidebb idő alatt vihető a szin-34