Akimov, N.: Színház és varázslat - Korszerű színház 65. (Budapest, 1964)

Vidám színház

kor hallatlanul teljes Jellemzéséhez. Labiche Per­­richon ur utazása cimü darabjában egy francia úriember útját Írja meg Svájcon keresztül és né­hány szereplő konfliktusán keresztül meghökkentő világosan tárulnak fel a hetvenes évek középosz­tálya pszichológiájának és erkölcsének gyökerei. Nehéz elképzelnünk olyan müvet, amely hatal­masabb kifejező erővel Jellemezné korát, mint Beaumarchaise egy-egy színdarabja, pedig vigjáté­­kainak kerete, alapja mindig egyéni intrika, sze­relmi konfliktus, kalandos szituáció. Még a múlt másodrangu vigjátékiróinál is ér­dekes és hasznos példákra bukkanhatunk. A kilenc­százas évek sok vigjátékának és farce-ának szerző­je, Brisson, A bombinjaci képviselő /nem kezeske­dem, hogy ez a pontos cime a darabnak/ c. vigjá­­tékában igen megszokott farce-témát választott: egy férj megcsalja feleségét. De a csalás technikája, a cselszövés kibontakozása mögött párhuzamosan fut a képviselőválasztás. A színdarab hőse el akar szabadulni otthonról, hogy légyottra menjen, s ezért maga helyett titkárát küldi választókerüle­tébe, aki ott főnökének adja ki magát. S a köny­­nyed, vigjátéki forma mögött ott találjuk a bur­­zsoá választások lényegének leleplezését. Az itt felhozott példákban, amelyeket a vég­telenségig folytathatnék, a vígjátéknak egy közös törvénye figyelhető meg: a személyes cselszövés az- 114 -

Next

/
Thumbnails
Contents