Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

IV. A burzsoá színház csődje

első izben mutatott rá e társadalom fájó pontjaira s kezdett szólni a társadalom szükségleteiről. A színház megnyilatkozásai inkább humanitárius, mintsem forradalmi jellegűek voltak, s nem világították meg a helyzetet az osztályharc nézőpontjából, kzek a törekvések erősebben nyilvánulhattak meg aztán, a császárság megdöntése után.

Az uj politikai rendszer adta lehetőségektől megrészegedve, a spartakista * forradalomtól és a proletármozgalom külföldi fellendülésétől elkábulva, a gazdasági zűrzavar és a változatlanul éber, puccs-szervezésekkel jelentkező reakció ellenére, a fiatal német köztársaságnak sikerült művészeti életét uj vágányokra terelni, öszsze tudta kapcsolni a művészetet az időszerűséggel - a művészet életszükségletével. Kezdetben itt is a formának a tartalom feletti túlsúlya, ez a háboruelőtti jelenség mutatkozott.

A német expresszionistáknak valahogy nem állt jól, hogy birák, agitátorok és közéleti személyiségek szerepében lépjenek fel. Az elvi elgondolás belefulladt annak az uj szónokiasságnak a zűrzavarába, amely állítólag a gépesített élet tempójának felelt meg, de akárhogy nézzük is, csak még finomkodóbb és még inkább sznob volt. A német dráma mindenesetre gyorsan és felületesen áthidalta azt a szakadékot, amely a háború előtti irodalmat elvá-Q

lasztotta az uj színpad igényeitől. Jessnernek és egy egész csoport rendezőnek - Martintól,10, Fehlingtől11* és--------H---------‘Spart acus-szövetség: 1916-ban Németországban à szociáldemokrata párton belül, annak jobboldali vezetősége ellen alakult csoport, a németországi kommunista mozgalom magva, az 1918-1919« évi forradalmi harcok élcsapata.

Q

7*Leopold Jessner (1878-1945) német expresszionista rendező.

^ ‘Kari Heinz Martin (1888-194-8) német színpadi rendező.

11*Jürgen Fehling (sz. 1885) német színpadi rendező.- 52 -