Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

II. A rendezőképzés

Vessünk egy pillantást legmozgékonyabb s a művészet terén legtörekvőbb színházaink tevékenységére, kezdve a repertoártól és végezve a rendezés és általában a színházi munka rendszerével, itt minden a modern elméletek, a modern gyakorlat, a modern élet fonákja. Időről időre a repertoárban bizonyos engedményeket tesznek az uj dráma javára, de az effajta kísérletekért aztán a kasszadarabok egész sorozatával kell vezekelnünk. A rendezői és inszcenátori tehetség is meg-megvillan olykor egy bátrabb vagy újabb ötlettel, ámde nyomban megjelenik utána a rutinrendező és magához ragadja a színészeket, akik már kezdték magukba szivni egy üdébb élet első elemeit, megsemmisíti elődjének munkáját s a hosszú idő e munkának még a nyomait is eltörli.

Egyébként azonban ne bánjuk, hogy ilyen kapcsolatunk van az európai színházzal! A keleti népek szinháza egyáltalán semmi befolyása alá nem került, mégis még a legkiválóbb európaiakat is elkápráztatta szépségével és bölcsességével. S aki már találkozott a mi népünk liturgikus színházával, aki ismeri a mi XII-XIII. századi népi-vallásos drámairásunkát, aki színházi, alkotó módra képes beletanulni az Ősök.6, az Istentelen színjáték.^ a Velencei ólomkamrák (Krasinski Befejezetlen költeménye ), a

Slowacki-féle messianista tragédiák, a Légió, * az

9 10

Akropolisz és a Szabadulás ’ szanszkritjába, az tudja, hogy akár ma hozzáfoghatnánk egy olyan színház felépité--------£---------Adam Mickiewicz drámai költeménye,

^*Zygmunt Krasinski (1812-1859) neves költő Istentelen színjáték cimü forradalomellenes, misztikus színdarabja költői értékénél és koncepciójának szélességénél, fogva a lengyel irodalom és színház történetében kb. olyan helyet tölt be, mint nálunk Madách müve, Az ember tragédiája.Q

'Wyspiaáski darabja.

^‘Wyspiafiski darabja.

■^‘Wyspianski darabja.- 28 -