Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

VII. A "Halka"

hogy az uj rendezésben Halka megzavarodása átvitt értelmet kap, Jontek kitörésének pedig határozottan osztályjellege lesz.

Ezeknek, a szociális küzdelem legmagasabb fokát elérő jeleneteknek hangulatát a szcenirozónak a varsói Állami Opera programjában elhelyezett kommentárja igy határozza meg:

"...amikor a szegény leány kebléből a zokogás közben feltör a hűtlen szerelmese iránt még benne élő szerelmének éneke, a falu fölött pedig a véletlen különös találkozásaképpen száll az ének ’Nézzétek egy holló... éjszin holló száll*, és amikor Halka megpillantva a hűtlent, vészt megérző kiáltását hallatja, az egész népből kitör a lázadás hangja.

Igazi ’népharag* ez. A felzuduló koldusokban felis-X6merjük azok utódait, akik resztvettek Kostka Napierski

felkelésében, és azokat, akik 1846-ban1'7* ezt fogják énekelni a nemeseknek:

Hej ti urak, ti urak, még urak lehettek,

Hej, de többé minekünk uraink nem lesztek...

A varsói operaház 1953» évi előadásén, több mint száz évvel Moniuszko halhatatlan müvének megszületése után, a nézők első Ízben hallhatták e forradalmi kórus szövegét, annak eredeti csengésében, és nem a megszálló, illetve burzsoá cenzúra által eltorzított formájában. Az egykori előadások tendenciája ezt az éneket ilyen formában adatta elő:

1 ’Kostka Aleksander Leon Napierski (kb. 1620-1652), az 1651. évi kárpáti parasztfelkelés szervezője és vezére.

■'■'7*Az osztrák megszállás alatt álló Galíciában 1846- ban lengyel nemzeti felkelés tört ki, ezt az osztrák hatóságok a parasztság antifeudális törekvéseinek kihasználásával fojtották el.- 125 -