Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

VII. A "Halka"

operáról van szó. Természetesen, kivételek itt is akadnak. Ilyen kivétel Walter Felsenstein, a berlini Komische Oper rendezője, aki gondot fordít rá, hogy kidomborítsa Verdi, ^ortzing, Weber vagy Orff egyéni stílusát és rendezői, szinpadtervi szempontból hibátlanul komponálja meg operáikat, ezért gondosan, aprólékosan dolgozza ki a szólisták és a kórus játékának minden egyes részletét, vigyázva rá, hogy a realizmus követelményeinek és a sajátos operai technikának egyensúlya megmaradjon.

Ugyanezen esztétikai alapelvekböl igyekszik kiindulni a Halka uj rendezése is.

A Halka társadalmi mondanivalójának megértéséhez a kulcs kétségkívül a harmadik felvonás, minden ki nem mondott részletével, utalásával, jelképével és vádjával - persze csak akkor, ha a szocialista realizmus szellemében fogjuk fel, nem pedig, mint a góral * folklór elemeiből szőtt hatásos fantáziát; ha igyekszünk lehetőleg hiven rekonstruálni a jobbágyparasztok sérelmeit és nem Stryjenska^* édeskés képeit vagy Skoczylas1^’ stilizációit állítjuk színpadra.-------n---------Walter Felsenstein (sz. I90I) német rendező, 1947 óta irányítja - realista szellemben - a berlini vigoperát.

^•Szószerinti hegyilakó. A Kárpátokban élő, jellegzetes népvlseletü, tájnyelvü és népszokásu lengyel lakosság neve.

^’Zofia Stryjenska—(sz. 1894) lengyel festőmüvésznő, nevezetesek a szláv népmesékről és a lengyel népi táncokról készített képei.

^’Wladyslaw Skoczylas (1885-1934) lengyel grafikus, nevezetesek népművészeti motívumoktól sugallt fametszetei.

^•j,, A Halka változatlan értéke cimü cikkemet(Muzyka, I95I. 12. sz.), amelyben Telsoroltam a szóban forgó opera reakciós megoldásénak példáit. - Szerző.- 119 -