Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)
VI. A hallgatás és a monológ
Ea a "kényelmes" gondolkodáshoz való alkalmazkodás után a képzelet vagy emlékezet pozitív értékelésre indítja az embert, újra megjelenik a fentebb jellemzett pozitív alkalmazkodás. Ha viszont tudatában megint csak kedvezőtlen képek és képzetek jelennek meg,az illető egyre nehezebbnek és nehezebbnek érzi magát, mind "kényelmesebben" igyekszik elhelyezkedni a gondolkodáshoz. Vagy mind mélyebben merül bele a gondolkodás tárgyául szolgáló külső objektumba,vagy mind tökéletesebben elszigeteli magát a környezettől. Ha azonban koncentrált gondolkodásának: logikájában a negativ értékelések és alkalmazkodások nem váltakoznak pozitívakkal, akkor pesszimista, melankolikus jellemű vagy gyenge akaratú emberről van szó. Az erős akaratú, energikus, aktiv ember gondolkodás közben tudatosan keresi a pozitív képzeteket és beléjük kapaszkodik még akkor is, ha később le kell róluk mondania. Ezért a koncentrált gondolkodás cselekvési logikájának főként a pozitív alkalmazkodás kölcsönöz aktivitást, maga a logika pedig elsősorban a pozitív és a negativ tendenciák harcából áll. A gondolkodás logikájában természetesen nemcsak negativ értékelések és alkalmazkodások, hanem pozitívak is követhetik egymást. Ebben az esetben az ember mind könnyebb és könnyebb lesz és vagy fokozatosan mindinkább egy tetthez alkalmazkodik, vagy az egyik vonzó tettről a másik, még csábitóbbra tér át.A koncentrált gondolkodás során azonban ez a folyamat nem tarthat soká. Ha a tudatban nem merülnek fel a nehézségek képzetei, a gondolkodási folyamat elveszti ösztönzőjét és tartalmát, mert (mint már arról fentebb szó volt) a gondolkodás mindig probléma megoldása. A koncentrált gondolkodás megjelenítésének fényes példája Rodin közismert szobra, a gondolkodó. A hideg, halott bronzban itt szokatlan világossággal tükröződik az- 93 -