Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)
V. A szóbeli ráhatás módjai
mennyire tölti be ez a cél és mi a száma azoknak a lényeges körülményeknek, amelyek egyenes kapcsolatban állnak a céllal és a cél elérésének eszközeivel, tehát ignorálásuk az egész kezdeményezés összeomlását vonná maga után. Tegyük fel, hogy az ember olyasmit akar elérni partnerénél, amihez nincs joga, és amit a partner meg is adhat neki, meg nem is. Ha ilyenkor az illető nem veszi figyelembe a partner Ízlését, szokásait, érdekeit, például követelni .fenyegetőzni stb. kezd, sokkal inkább kaphat viszszautasitást, mintha számitásba venné a partner érdekeit, Ízlés 't és szerény, udvarias, figyelmes lenne. Az adott helyzetet jellemző körülmények figyelembevétele rendszerint célszerű, legalábbis szubjektive célszerű, mert beletartozik a cselekvő személy viselkedésének egyéni logikájába, ez pedig rendszerint nem tudatos, minthogy belső és külső körülmények egybeolvadásának önkénytelen eredménye. A körülményeknek ez a számbavétele határozza meg a bonyolult szóbeli cselekvések összetételét, pontosabban szerkezetét. A szerkezet szó itt alkalmasabb, mert a bonyolult szóbeli cselekvésben az egyszerű cselekvések nem keverednek össze, nincsenek halomba dobálva. Helyüket az határozza meg, hogy melyik körülmény figyelembevételének felelnek meg és ez a körülmény milyen helyet foglal el a többi között, amelyek az adott bonyolult szóbeli cselekvés szerkezetében tükröződnek. A cselekvő személy számára van egy egyszerű cselekvés, amely az adott pillanatban a legfontosabb; mások mámásodrendü fontosságúak; megint mások harmadrendüek stb. A legfontosabb azt határozza meg, hogy az adott pilla - natban az ember elsősorban mit cselekszik szavaival; a másodrendüek és a harmadrendüek azt határozzák meg.hogyan teszi ezt, vagy hogy közben mit tesz. Ezért a bonyo - lult szóbeli cselekvések egyszerűekből állnak, amelyek mintegy alárendeltségi viszonyban állnak a bonyolultakkal: minden bonyolult szóbeli cselekvésben a benne fog—- 67 -
