Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

A páiw összetételű egyszeri szóbeli cselekvések száma - a hivni leszámításával - mintegy negyvenöt, mindegyik ilyen összetétel sajátszerü, bár valamiben hasonlít ugyanezeknek az egyszerű szóbeli cselekvéseknek másik páros összetételére és külön-külön mindegyik összetevőre. Ám bonyolult szóbeli cselekvést alkothat nemcsak két egyszerű szóbeli cselekvés, hanem három, négy, öt - akár tizenegy is. Ezek szerint a bonyolult szóbeli cselekvések száma felmérhetetlen! Már az első negyvenöt között is vannak olyanok, amelyek számára nem tudunk megfelelő igét találni, hogy pontosan és egy szóval megnevezzük.

Hogyan nevezzük például az egyszerű magyarázni és korholni cselekvésekből álló bonyolult szóbeli cselekvéseket? Talán "inteni" vagy "dorgálni"? Hogyan nevezzük a kérni és korholni cselekvések összetételét? Talán "kunyerálni", vagy "nyavalyogni"? Hát a megszabadulni és korholni összetételét? Talán "morogni"? (De ráhatás-e ez?) Hát a megmagyarázni és a parancsolni? Talán "fejébe verni"? (Irodalmi kifejezés ez?) Tudakozódni és állítani? Talán "ellenőrizni"? (De felfoghatjuk-e ezt az igét eléggé szűk konkrét értelemben?)

Sok, gyakorlatilag igencsak elterjedt páros összetétel számára aligha találunk még ilyen megközelítő elnevezést is. Hogyan nevezzük például a meglepni és figyelmeztetni, a megmagyarázni és kérni egyszerű szóbeli cselekvések páros összetételét? Itt az is kiderül, hogy bár a tizenegy igéből álló jegyzék szegényesnek látszik az orosz nyelvben létező számtalan igéhez képest, a valóságban a szóbeli ráhatásnak azokat a reálisan létező módjait is magában foglalja, amelyek számára egyetlen más nyelvben sincs elnevezés. így nincs elnevezése a létező és lehetséges szinárnyalatokhak fényárnyalatoknak, az árnyék különböző fokozatainak és a terjedelemnek; nincs elnevezése a hangszin, a ritmus, az arányok árnyalatainak sem. A szó ugyanis mindig általánosít.- 61 -I