Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

A kérésben és a parancsban elsősorban nem a szó vagy a mondat értelme hat (mint ahogy ez a gondolkodásra, az emlékezetre és a képzeletre való ráhatás esetében törté­nik), hanem a hangvétel. Ezért fordulunk gyakran kéréssel és különösen gyakran paranccsal gyermekekhez, sütik még beszélni sem tudnak.Ezért válik lehetővé, hogy szóval has­sunk állatok akaratára, azaz közvetlenül, "egyenesen" be­folyásoljuk viselkedésüket. Az állatra azonban nem lehet "alulról" hatni, ezért senki sem kéri komolyan a kutyát, a lovat, vagy a macskát, hanem parancsol neki. 4. A mondat szókészlete és nyelvtani felépítése alapján lehet kérdő,parancsoló, magyarázó, állitó stb. Ha tisztáz­tuk jellegét, ezzel megkönnyitettük kiejtését s a ráhatás módját is. A mindennapi érintkezésben az értékelés pillanatában felmerül a legközelebbi konkrét cél; ez azt jelenti, hogy ugyanebben a pill Tatban megszületik a ráha-ás és a láto­más módja is, ezek később meghatározott szókészletben és a szavaknak meghatározott összetételű szerkezetében mate­rializálódnak. Ily módon a mondat hangzása csak kiegészí­ti, pontosabbá teszi és gazdagítja azt az értelmet, ame­lyet a szavak tartalma és a mondat szerkezete fejez ki. Másként szólva a gondolat szavakkal való kifejezésében a ráhatás módja csak segítő és lésodrangu szerepet játszik. Hiányát az Írott beszédben sikeresen ellensúlyozzák az összefüggések, az Írásjelek, a szórend, a mondat ritmusa stb. Nyilván ezért is tanulmányozták olyan kevéssé a szó­beli ráhatás módszereit, mint ahogy általában a cselekvés folyamatéval is keveset foglalkoztak. ledig a színészi művészet technológiájának speciáli­san a szóbeli ráhatás módszereit kell tanulmányoznia. Mert- 53 -

Next

/
Thumbnails
Contents