Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)
V. A szóbeli ráhatás módjai
célnak rendelünk alá: kapni. jóllehet erre semmi jogot nem érzünk. Ezért igyekszünk mindenféle módon megkönnyíteni kérésünk teljesítését. Ezért, aki azért alkalmazkodik partneréhez, hogy kérjen tőle, először is kész egy pillanat alatt megkapni,amit kér, birtokába venni a kérés tárgyát, másodszor kész azonnal teljesíteni a partner kívánságát, harmadszor igyekszik elkerülni a maga részéről minden mohóságot abban a mértékben, amennyiben ez nem akadályozza, hogy kész legyen bármelyik pillanatban megkapni, amit kér.A kérő a partner felé húzódik, elfogja tekintetét és akaratának minden egyéb megnyilvánulását, egyben azonban óvatos és puha is. Minél aktívabb a kérés, annál nyilvánvalóbban egyesül benne a legszélsőségesebb makacsság, a legszélsőségesebb udvariassággal és óvatossággal. A parancs és a kérés, a kérés és a parancs rokonsága többek között abban is megmutatkozik, hogy gyakran léphetnek egymás helyébe. Ha a kérő és a parancsoló és partnere az erőviszonyok szubjektív érzékelése szempontjából körülbelül azonos helyzetben van,akkor a "kérő" könnyen változik át "parancsolóvá" és viszont. Gyakran igy hatnak egymásra közeli rokonok, barátok, ha az egyiknek arra van szüksége, hogy a másik azonnal tegyen meg valamit, az pedig habozik. Egyébként a kérés könnyen megíy át parancsba (és viszont )az erőviszonyok szubjektiv érzékelésétől függetlenül is, amikor a dolog rendkívül sürgős és rendkivül érdekeltek vagyunk benne. Kérni és parancsolni lehet egy rövid mondattal,egyetlen szóval, sőt csupán indulatszóval is. Hosszú mondattal, bonyolult és terjengős magyarázattal (amely felsorolást, szembeállítást, magyarázatot stb. tartalmaz) e cselekvés^ tiszta formája keresztülvihetetlen. Terjedelmes mondatot tehát különálló rövid mondatok sorozatára kell szétbontani . 52 -