Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

lekvés lesz,hanem bonyolult, például a parancsolni szóbeli cselekvéssel vegyes (mint ahogy ez például Knurov viselkedésében figyelhető meg). Ha viszonti a figyelmeztetni alkalmazkodásból teljesen eltűnik a "felülről" tendencia, akkor ehhez az egyszerű szóbeli cselekvéshez egy másik járul,például a kérni és ismét bonyolult szóbeli cselekvés áll előttünk.

Mint mér megjegyeztük, a megazólitani egyszerű szóbeli cselekvésben elsősorban a hang hat, a bátorítani és a hibáztatni egyszerű szóbeli cselekvésekben a hangvétel. a meglepni és figyelmeztetni egyszerű szóbeli cselekvésekben rendszer'nt már egy teljes mondat gyakorolja a hatást. A mondat azonban itt nem rajzol teljes képet, hanem csak egy kép részletet, töredéket; nem annyira helyreállított, mint inkább kiegészített képet ad. Ez a mondat nagyjelentőségű utalás. Töredékességét a meglepetésre és a figyelmeztetésre készülőnek a vesszők, sőt a beszédütemek utáni lélektani szünetek iránti hajlandósága okozza. E szünetek alatt ti. felbecsüli: kell-e még tovább rajzolni a képet, nem elég-e a már helyreállított voná3,töredék? Innen ered a hangsúlyos szavak különös plasztikusságának és a rövid mondatnak a tendenciája. Az utalás funkcióját lényegében a hangsúlyos szavak töltik be; ezért meglepni és figyelmeztetni legalkalmásabb egyetlen szóval, vagy olyan szavak sorával, amelyek között csak feltételezzük a kapcsolatot. A szavaknak ez a sora mintegy kipontozva adja vissza a képet; támaszpontokat nyújt a partner képzelete számára.

A figyelmeztetni és meglepni szóbeli cselekvések fizikai természetét a képzőművészeti alkotások példáin figyelhetjük meg.

Caravaggio1"‘Ifjú és jósnő cimü képén mindkét szereplő figyelmeztetni alkalmazkodott. Az ifjúnál ezt a cselek-Caravaggio, Polidoro da (1495-1543) Raffaello tanítványa, kivaló olasz reneszánsz-festő.- 37 -I