Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

VII. Átlényegülés

mondatokban, szavakban és utasításokban kifejezett egyes jelenségek egységes lényegének(kapcsolatának) keresése is.

"A jelenség a lényeg regnyilatkozása" - irt^.

Lenin. "Az általános csupán az egyesben, az egyes által létezik. Minden egyes (igy vagy amúgy) általános. Minden általános egyes (részecskéje vagy oldala vagy lényege). Minden általános csupán megközelítőleg fogja át az összes egyes tárgyakat. Minden egyes nem teljesen lép be az általánosba stb., stb. Minden egyest ezernyi átmenet í'üz össze más nemű egyesekkel (dolgokkal, jelenségekkel, folyamatokkal) stb."20.

Számunkra különösen fontos, hogy az általános csak megközelítőleg foglal magában minden egyes tárgyat és hogy az egyes nem teljesen tartozik bele az általánosba.Ez a megközelitőség és nem teljesség magyarázza annak nehézségét , hogy a "jelenségekben" - a szerep mondataiban és szavaiban - me gtaláljuk egységes lényegüket. Ezért a darab eszméjének, a szerep átfogó cselekvésének stb. szóbeli meghatározása mindig csak megközelítőleg helyes, nem teljes meghatározás vagy helyesebben csak szubjektiven (a szinész számára) teljes meghatározás.

Ezért ha a szinész a szerep jelenségeiben megtalálta lényegét, igy vágy úgy (helyesen, nem helyesen, mélyen, felületesen stb. - s mindezt különböző fokon) a szó széles értelmében véve feltétlenül értelmezi a szerepet. Végezetül mindezekért feladata abban áll, hogy a lehető legmélyebben és 'leghelyesebben tárja fel a szerep lényegét, különösen a szöveg minden mondatának lényegét.

Hegeltől származik a találó hasonlat: ha a szemet a lélek tükrének nevezik, akkor a műalkotásnak legyen ezer szeme; minden részletének, minden vonásának a lélek tükré-V. I. Lenin: Filozófiai füzetek Szikra, 1954« 149« o. 20* V. I. Lenin összes Müvei. 38. köt. 349. o.