Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)
VI. A hallgatás és a monológ
ez kifejeződik mozdulataiban, amelyeket a gondolkodás cselekvési logikája és a koncentrált gondolkodásról a külső tárgyakra és viszont való átvehetek logikája diktál. Ha ily módon a szinész résztvesz az eseményekben, akkor minden pillanatban kész aktivan belekapcsolódni fejlődésükbe, ahogy ezt az alak cselekvésének egyéni logikája megkívánja; akkor beszéde is aktiv és kifejező lesz, bármilyen rövid szöveget adott is szájéba a szerző. Jó példája ennek Pelageja Jegorovna, Mitya és Ljuba jelenete Osztrovszkij A szegénység nem szégyen cimü vígjáték '.lak harmadik felvonásában (6. jelenet). Mitya rábeszéli Pelageja Jegorovnát,hogy fogadja el merész tervét,amely szerint Ljubát el kell rabolni,hogy megmentsék a Korsunovval kötendő házasságtól; Ljubov Gorgyejevna hallgatja, aztán bekapcsolódik; Ljubov és Mitya között párbeszéd alakul ki; most az anya hallgat. Ha Ljuba és az anya a hallgatás közben nem vesz részt megfelelő módon az eseményben, akkor nem is lesz joguk kimondani az Osztrovszkij-adta szavakat. A koncentrált gondolkodás cselekvési logikájának látszólag legelemibb, legáltalánosabb és legsematikusabb törvényszerűségei minden ilyen esetben jelentős kifejező erőre tesznek szert. Ezeket tehát figyelembe kell venni és fel kell használni a szinpadi alak tartalmas és kitapintható egyéni cselekvési logikájának felépítéséhez. Magától értetődik, hogy alkalmazási és felhasználási lehetőségeik végtelenül változatosak, hiszen a szinpadi alak felépítése alkotó folyamat. 3. A koncentrált gondolkodás cselekvési logikájának általános törvényszerűségeit felhasználhatja a szinész a monológon végzett munkájában is. A monológ a szó pontos értelmében vett koncentrált gondolkodás. A koncentrált gondolkodás és a szinpadi monológ között csupán abban áll a különbség, hogy az ember rendszerint úgy gondolkodik, hogy- 103 -I
