Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

részletekben is kiegészíti. A szerep Jelenének közvetlen kapcsolata múltjával és jövőjével süriti az ábrázolandó alak életének lényegét és alapot szolgáltat a Jelennek. Ha a színész a múltra és a jövőre támaszkodik, helyesebben értékeli és éli át a jelent is".^*

Hogy valaki égy tárgy iránt különösen érdeklődi’/ , leginkább annak kontrasztján át érzékeltethető, hogy egr másik iránt nem érdeklődik, s ez az utóbbi bizonyos körülmények között rendkívül ékesszólóan fejeződik ki cselekvésekben.

Ha valaki olyan körülmények között ásit, amelyek normális emberekből (tehát a nézőkből is) imalmon kivül semmit nem tudna kiváltani, az ásitás kifejezőereje nyilván csekély. Ha azonban valaki olyankor ásit, amikor izgatott, heves vitát hall, ez az ásitás leleplezi teljes közömbösségét a vitatott kérdés iránt és kifejezőbb lehet hosszú beszédeknél. Ha például egy nemzetközi konferencia egyik résztvevője ásit, ez az ásitás rendkivül nagy Jelentőségű tartalmat fejezhet kis feltárulhat benne, hogy ez a politikus nyilván közömbös a népek sorsa iránt.

Az anber minden életmegnyilvánulása kifejezőerőt nyer, ha megmutatkozik benne cselekedetei logikájának sajátszerűsége. különbözősége a szokásostól, az általánostól.

A ritkán mosolygó ember leghalványabb mosolya is kifejezőbb az olyan ember nevetésénél, aki minden adódó alkalommal hahotázni kezd. A mindig udvarias ember keresett udvariassága kevésbé kifejező a goromba ember legelemibb udvariasságánál. így tehát az érdeklődés bizonyos esetekben való fokozódása bemutatásának jó eszköze az érdeklődés lanyhulása más eseményekkel szemben. A minden iránt megnyilvánuló egyenletes érdeklődés pontosan ugyanazt az eredményt hozza, mint a mindennel szemben való közömbösség. 11

11. Művész Színház Évkönyve, 19A8. I. k. 555. o. (oroszul)- 97 -