Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

Mindabból, amit az előbb elmondtunk, mintegy a követ­kező általános vélemény alkotható: minél kisebb terjedelmű a cselekvés, annál csekélyebb a kifejező ereje, bár fizi­kai, testi természete ebben az esetben a legvilágosabb. Pe­dig a cselekvés kifejezőerejét nem hozhatjuk közvetlen ösz­­szefüggésbe tartósságával vagy terjedelmével. Mint az életben, a szinpadon is akadnak esetek, amikor egy pillanat alatt végrehajtott cselekvés (azaz a cseleke­deteknek kis méretben vett logikája) szokatlan teljességgel és élességgel tárja fel egy ember belső világát.Ilyenek pl. a hőstettek. Egy pillanat alatt lezajló cselekvésben tárul­nak fel néha hihetetlen erővel a bűnözők is. A Berliner Ensemble Galilei élete előadásának befejező jelenetében Galilei eszik. Mi lehet világosabb e biológiai cselekvés logikájánál? Célja primitiv, külső meghatározott­sága nyilvánvaló; ugyanilyen nyilvánvaló a végrehajtásához szükséges izommozgások tára is. De mit mond egy olyan je­lentős történelmi személyiség, mint Galilei belső világáróD a cselekedetek kis méretekben vett logikája? Mint olyan, semmit. De Galilei cselekedeteinek logikája Emst Busch alakításában s a szerep egészében véve rendkívül kifejező és ékesszóló. Feltárja az ellentétek harcának és összeütkö­zésének bonyolult útját Galilei tudatában, megmutatja az ut tragikus betetőzését. Megmutatja, hová vezet a lemondás az elviségről, hová vezet a polgári bátorság hiánya és a meg­győződés feladása még olyan embernél is, mint Galilei: a biológiai létezéshez. Galilei eszik, ennyi az egész: tömi magát. így tehát egy cselekvés, amely önmagában látszólag a legminimálisabban kifejező; egy cselekvés, amely a legkeve­sebbet mondja az emberi lélek életéről, amely az embert biológiai oldaláról jellemzi, a cselekedetek nagy terjedel­mű logikájának keretében még az ilyen cselekvés is világo­san és kifejezően tárhat fel egy jellemet.- 94 -

Next

/
Thumbnails
Contents