Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

IV. fejezet: A látomás megelevenítése

azok az általános hangsúly sémák, hangsulyszerkezetek, amelyekről az előbbiekben szóltunk.

Következésképpen, amikor a hosszú mondatok és a szó- ' periódusok kimondásának általános törvényszerűségeiről beszélünk, a kérdés vizsgálatát - a külső és a belső törvények egységének szemmeltartása mellett - a látási képzetek kompozíciói általános törvényszerűségeinek vizsgálatával kell kezdenünk. Ezeknek a törvényszerűségeknek pedig közel kell állniuk a festészeti kompozició felépítésének szabályaihoz vagy eszközeihez.

Egy képet beszéddel megeleveníteni úgy, hogy tartalma világos legyen, mindenekelőtt azt jelenti, hogy világosan kell megeleveníteni a kompoziciós szerkezetét; és minél szélesebb a vászon, minél nagyobb, minél fenségesebb a kép, annál fontosabb, hogy kompozíciója áttekinthető legyen. Ha nem világos a kompozició, a néző (a hallgató) nehezen fogja át az egészet; figyelme szétforgáosolódik, elveszti támasztékát és a kép sokszínűsége nem éri el célját.

Szurikov1^* festő igy beszélt munkájáról: "Számomra fő a kompozició. Van itt valami szilárd, megfoghatatlan törvény, amelyre csak érzékünk tapinthat rá, de amely annyira áthághatatlan, hogy az ecset minden hozzátett vagy el maradt

vonása, egy fölösleges pontocska is azonnal megváltoztatja 20

a kompozíciót". ' Szurikov a kompozició törvényeit a matematika törvényeivel hasonlította össze.

Nincs rá szükségünk, hogy a festészeti kompozició törvényeit teljesen és részletesen kifejtsük, á Szurikov megfogalmazta gondolatok azonban tanulságosak lehetnek olyankor is, amikor a színészi "szavakkal való festészet" kérdéseit vizsgáljuk.

19» Szurikov, Vaszilij (1843-1916) nagy orosz realista festőf a peredvizsnyikok (vándorok) társaságának tagja. Főleg történelmi témájú képeket festett.

20. M. Alpatov: Kompozició a festészetben, Iszkusz sztvo 1940. 79. o. (oroszul)- 166 -\