Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

Ha a színész nem veszi figyelembe az alak cselekedeteinek logikáját az apróságokban és a részletekben, vagyis ha megsérti a cselekvések általános elemi logikáját, "bármennyi áldást aggassunk is rá, csak jelentéktelen marad".

6.

"A színésznek mindig csiszoltan kell cselekedni e.Ehhez

arra van -szüksége, hogy érezze az illető cselekvés minden

19

alkotó elemét" - mondotta Sztanyiszlavszkij. Még a legcsekélyebb cselekvés is felbontható "alkotóelemeire" vagy egymás után következő momentumokra, ha konkrétan felismerhető célja van. Mégpedig:

Az ember csak akkor cselekedhet tudatosan, ha a cselekvés célja megjelenik tudatában. így születik minden tudatos cselekvés. Ez a szubjektum által tudatosított minden cselekvés első momentuma (vagy "lépcsőfoka").

Továbbá: a cselekvés mindig konkrét környezetben játszódik le és az ebben a környezetben végbement változások következménye. Ezek szerint minden cselekvés második momentuma (vagy "lépcsőfoka") a cselekvő alkalmazkodása az objektumnak azokhoz a tulajdonságaihoz, sajátságaihoz és azokhoz a körülményekhez, amelyek között céljának megfelelően át kell alakítania az objektumot.

Végezetül minden cselekvés az objektum alkalmazása a cselekvő szubjektív céljához. Ez a cselekvés harmadik momentuma: a 3zó eredeti értelmében vett cselekvés. Nem lehetséges az előbb említett két momentum nélkül, amelyek annyira elszakíthatatlan kapcsolatban állnak vele, hogy lényegében a három momentum ugyanannak az egységes cselekvésnek a három láncszeme vagy "lépcsőfoka".

A harmadik momentum eredményeként szükségszerűen megváltozik a cselekvő érdekeinek és a környezetnek viszonya.Ez a változás tükröződik a cselekvők tudatában és együttjár

19. K. Sz. Sztanyiszlavszkij: Cikkek, beszédek, beszélgetések, levelek, 662. o. (oroszul)- 106 -