Craig, Gordon: Új színház felé - Korszerű színház 58. (Budapest, 1963)

Kísérőszöveg hat színpadtervhez

vágy elfogott, mindig olyan drámákat terveztem ki, amelyekben a helyszín építészeti Jellegű volt és kölcsön adtam éket vágyaimat. így kezdtem el azt a drámát, amelynek cime A lépcsők.

Ez az első terv és van még másik bárom. Mindegyiken ugyanazt a helyet mutatom be, de a bölcsőjükbe helyezett emberek különböző hangulatokhoz kapcsolódnak. Az elsőben a hely világos és vidám; három gyermek Játszik, mint egy afrikai folyóban alvó víziló hátán a madarak. Nem tudnám megmondani,mit csinálnak a gyerekek, bár valahol azt is megírtam.De ha belső hallásotokkal hallani tudjátok a nyulak kis kocogó zörejeit, és hallani tudjátok a kis ezüst csengők csilingelősét, egy villanásnyira megértitek, mire gondoltam és el tudjátok magatoknak képzelni a furcsa kis mozdulatokat. És most tovább, a következőhöz.

III, A lépcsők. Második hangulat

Amint látjátok, a lépcsők nem változtak meg,de olyanok, mintha aludni készülnének, és a léposő tetején lévő lapos, széles teraszon egy sereg ugrándozó, szentJánosbogárszerü lányt és fiút láthatunk. Az előtérben, tőlük a legtávolabb,a talajt olyanná alakítottam, hogy válaszoljon mozgásukra.

Igen, a terv nyomán táncra perdült a föld.

IV. A lépcsők. Harmadik hangulat

Valami kis öregség érintette a lépcsőket. Késő éjszakára Jár. A mozgás egyetlen figura - egy férfi belépésével kezdődik. Útját keresi a földre Írott labirintuson át. Nem tudja elérni a közepét. Másik alak Jelenik meg a lépcsők tetején - egy asszony. A férfi most már nem mozdul, az asszony lépked lefelé a lépcsőkön, hogy találkozzék vele. Nem látom egészen tisztán, hogy valóban találkoznak-e, de amikor a tervet készítettem,azt reméltem,hogy talán igen.- 86 -