Piscator, Erwin: A politikai színház - Korszerű színház 56-57. (Budapest, 1963)

A gömbszelet - gömb - színpad

állítottuk a következő Jelenetben, a három gyáros jelenetében a szövetségesek oldalán a háborű továbbfolytatásáért dolgozó erőket, a nehézipar megbízottait, a Krupp, Creuzot éa Armstrong*" gyárak képviselőit. Ez a jelenet ie montázs volt: szembeállította az ipar valóságos követeléseit küldöttei idealisztikus háborús céljaival és jelszavaival. Ehhez csatlakozott Haig és F o c h jelenete, a szövetségesek két főparancsnoka közötti megbeszélés, a Somme melletti nagy tehermentesítő offenziva idején.

Csak ezután következett az eredeti Jelenet a cári főhadiszálláson, a zeppelin-támadással, kiegészítve a szökevény- jelenettel, rövid monológgal, amelyet - kuriózumképpen Jegyzem meg - Breoht, Lanla és Gasbarra tíz különféle változatban fogalmazott meg, amíg úgy találtuk, hogy a lehető leghathatósabban jellemzi az orosz csapatok háborús kimerültségét.

Ilyen módon bővitettük ki az egész színdarabot. Az eredeti befejezéshez, a márciusi forradalom kitöréséhez és a cári pár elfogatásához még két további képet fűztőnk és a cselekményt 1917 októberéig vittük előre, a szovjetek hatalomátvételéig. A történés Leninnek az Oroszországi Szovjetek második kongresszusán elmondott ama hires beszédében emelkedett a tetőpontra.

A közbeiktatott jelenetek eszméje és felépítése a gömbszinpadon alapult, ennek nemcsak szimbolikus jelentése volt, hanem igen gyakorlati célja is. Olyan Játékteret képzeltem el,amelyen a számunkra szükségéé gyakori gyoreváltozáe függöny közbeiktatása nélkül valósítható meg. Villámgyorsan egymás után kellett kinyílniuk és becsukódniuk as egyes gömbszeleteknek a félgömbön és ily médon az egész félgömb,minden alkalommal, a Jelenet adott szin-A, Német, francia, illetve angol fegyvergyárak.

89