Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)

Nyikolaj Alekszejev: A színész és a kor követelményei

NyikolaJ Alekszejev:

A SZIKÉSZ ÉS A KOR KÖVETEIATÉKYEI

Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy a jelenkori színjátszásról rendezett vita nagyon szükséges és hasznos dolog. Világos, hogy a szinészélet minden kérdésében nem lehet teljes megegyezésre jutni. De az fontos, hogy tisztázódjanak a különböző álláspontok és meg lehessen határozni, mely kérdésekben egyeznek a nézetek és mely kérdésekben nem.

Pontos, hogy megismerjük egymást - ez a vita egyik legfontosabb feladata. Mi, színészek,igy a moszkvai színházak művészei is, elmerülünk munkánkban,kevés et érintkezünk egymással /talán csak Scselikovóban vagy a jaltai szinészüdülőben/, ritkán vagyunk jelen egymás fellépésein. Pedig tudnunk kell, mi történik a szomszédnál, ki kell cserélnünk tapasztalatainkat, s a vitának ezt elő kell segítenie.

"A színházban a szinász a lényeg". Véleményem szerűit - legalábbis szavakban - ma már ezt mindenki elismeri. És ha a vita hozzájárul, hogy ezt az igazságot mindenki tettekben is elismerje,akkor ez a vita jő eredménynyel fog járni.

Milyen nyugtalanító jelenségeket tapasztalunk ma a színészek életében és munkájában?

J. Poljakov például A hagyományok másik oldala oimü cikkében riadót fuj amiatt,hogy a szinházra támadt a felelevenedett rutin, az "egyszerüsködés" és a "valószerüsködés" sablonja. Már Nyemirovlcs-Dancsenko is szólt ar-