Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)

Vlagyimir Blok: Az egyéniségről

99- Ezt a szerepet ne® adhatom olyan színésznőnek,akiből hiányzik a drámai temperamentun.

Az előadás igazolta, hogy a rendezőnek igaza volt. Rögtön elfelejtette mindenki, hogy Liszeckaja valamivel idősebbnek látszik, mint ahány évesnek Valját gondoljuk: a színésznő az igazi érzések semmivel sem összehasonlitható szárnyalásának perceivel ajándékozta meg a nézőket.

Sztanyiezlav8zkij a következőket irta az Othello rendezőpéldányában, abban a munkájában, amelyben világosan megfogalmazta a szinéaztechnika általa felfedezett hathatóe alapjait:

"A szinéez sohase tartsa vissza indulatait, mert a temperamentum olyan értékes erő,olyan életet ad a szerepnek, hogy azt elfojtani sohasem szabad. De ajánlatos fedni, a zordinót tenni rá, különféle árnyalatokkal színezni. • • "

SztanyiBzlavazkij nsm tagadta meg az úgynevezett “csupasz temperamentumot“ aem. Csak ezt nem szabad erőszakosan életre hivni. "Hadd jöjjön az magától, az a gyönyörű /a temperamentum - V. Biok/! Ha azonban ez nem történik meg, akkor segítsen a technika..." Igen, ha ez nem történik meg!...

Hálunk gyakran már a próbákon elfojtják a szinész temperamentumát.Valóságos igyekezettel ütik agyon. Olykor öntudatlanul teszik ezt, de akár Így van, akár úgy, megölik a színészi keresés önállóságát /bár eleinte talán ügyetlenek, bátortalanok ezek a keresések/, elzárják az alakhoz vezető utat.

Jócskán előmozdítja ezt a gyakran hangoztatott felhívás: "Semmit sem szabad megjátszani!" Tarhanov azonban Így kiáltott tanítványainak:- De hát játsszanak már végül, az isten szerelmére!

Tarhanov tudta, hogy könnyebb megszüntetni a mesterkéltséget, mint kibontakoztatni a fiatal szinész egyéni alkotó energiáját.