Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)

Vaszilij Orlov: A hagyomány arculata

94

Nyemirovi.es felmászott a zsinórpadlásra megnézni, milyen állapotban van a színház technikai felszerelése. Ez a hagyomány .

...A színházban mesélik, hogy Sztanyiszlavszkij és Vlagyimir Popov^" egyszer hogy ütközött össze előadás alatt a szinfalak mögött és hogyan merevedett meg féllábával a levegőben Popov, mellette ugyanebben a pózban Sztanyiszlavszkij, s mindketten csak ennyit mondtak: "pszt..." A hagyomány az ilyen legendák köde. /Szeretném hallani ötven év múlva, milyen legendákat mesélnek majd akkor azokról, akik ma fiatalok!/

...Egyszer Sztanyiszlavszkij közel tizenkét órán keresztül egyfolytában próbálta velünk A hiúság vásárát. Aztán ebédet kaptunk és alig tudtam hazavánszorogni a fáradtságtól. Másnap tudtam csak meg, hogy Sztanyiszlavszki j a próba után. bement a diszletező műhelybe, és a díszlettervezővel éjjel háromig dolgozott. Ez a hagyomány .

...Emlékszem, hogy amikor Sztanyiszlavszkij az üntyilovszkot próbálta, arról igyekezett meggyőzni Leonovot, hogy két év óta, amióta a színdarab megjelent, nem olvasott róla egyetlen kritikus megjegyzést sem. Ez persze túlzás volt, de milyen tapintat és gondoskodás rejlett benne a fiatal szerző iránt. A hagyományok nagyszerű rugók, amelyek előre lendítenek. Az ilyen gondoskodás előre lendíti a drámaírókat, arra indítja őket, hogy Írjanak a színház számára.

Hagyomány volt a magas művészetnek élni, teljes odaadással dolgozni.

De ez nem fejeződött be Sztanyiszlavszkijjal és Ka- C8alovval. Hmeljov! A legnyugtalanabb ember a színházban.

Popov, Vlagyimir /sz. 1896/ a Művész Szinház világhírű "trükkmestere".