Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)

J. Poljakova: A hagyomány fonákja

81 vé, aki vékonyka hangon nevetséges dolgokat mond a gyűlé­seken. A komikus öregasszony házasságközvetitőnőből val­lásos előítéletekkel teli kolhozparasztasszonnyá vagy háztartási alkalmazottá változik,A jó darabokban az ilyen szereplők teljesen elvesztik az izgalmas, szokatlan mély­séget, annál jobban megfelelnek a rossz darabokban, az olyanokban, amelyekben a szerzők maguk Írtak naivákat és "hősöket" az angarai vizi erőmüvet vagy a kolhozmezőt áb­rázoló háttérfüggöny előtti ténykedésre. Hogy ilyet lássunk, nem kell lebocsátkozni a sűrűbe, a harmadik övezet szinházaiba. Menjünk csak el például a moszkvai Gogol Színházba mondjuk a Találkozás a fagyal­­bokornál előadására. A darabot Larev fiatal drámairó ir­ta, aki ugyanabban a Komi Színházban dolgozik, ahonnan Gyakonov Házasság hozománnyal cimü darabja került a fővá­rosba . Larev nem sokat keresgélte útját a színházhoz. Egy­szerűen kiollózott egyet-mást a sok olvasott és látott darabból, főként a már emlitett Házasság hozománnyalból, hozzárakott néhány figurát más "kolhoz"-darabból, az egé­szet megfűszerezte csasztuskákkal és a virágzó fagyalbok­­roknál lezajló mulatsággal. És a színház követte a szer­zőt, a szerepeket beszorította a színpadi szerepkörökbe, még felerősítette a azénakaszálási csasztuska-lirát... Kész lett az előadás és már több mint százszor ment. Van ebben a darabban virgonc apóka, aki harmonikakiaérettel együtténekli a szomszéd öregasszonnyal: "Amikor fiatal voltam, volt erőm"; van benne katona, aki szabadságra megy haza szülőfalujába, ott van az apja, a brigádvezető, egyben a kolhoz párttitkára, aki barátságosan kezetráz mindenkivel és kincstári nyelven számol be kolhoza hely­zetéről, van benne falusi divatbáb, aki elképzelhetetle­nül Ízléstelen svájcisapkát és ragyogó gumicsizmát hord, van benne lajhár is, aki elszakadt a közösségtől /őt 6 6 A színész művészete ma 1«

Next

/
Thumbnails
Contents