Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)
J. Poljakova: A hagyomány fonákja
81 vé, aki vékonyka hangon nevetséges dolgokat mond a gyűléseken. A komikus öregasszony házasságközvetitőnőből vallásos előítéletekkel teli kolhozparasztasszonnyá vagy háztartási alkalmazottá változik,A jó darabokban az ilyen szereplők teljesen elvesztik az izgalmas, szokatlan mélységet, annál jobban megfelelnek a rossz darabokban, az olyanokban, amelyekben a szerzők maguk Írtak naivákat és "hősöket" az angarai vizi erőmüvet vagy a kolhozmezőt ábrázoló háttérfüggöny előtti ténykedésre. Hogy ilyet lássunk, nem kell lebocsátkozni a sűrűbe, a harmadik övezet szinházaiba. Menjünk csak el például a moszkvai Gogol Színházba mondjuk a Találkozás a fagyalbokornál előadására. A darabot Larev fiatal drámairó irta, aki ugyanabban a Komi Színházban dolgozik, ahonnan Gyakonov Házasság hozománnyal cimü darabja került a fővárosba . Larev nem sokat keresgélte útját a színházhoz. Egyszerűen kiollózott egyet-mást a sok olvasott és látott darabból, főként a már emlitett Házasság hozománnyalból, hozzárakott néhány figurát más "kolhoz"-darabból, az egészet megfűszerezte csasztuskákkal és a virágzó fagyalbokroknál lezajló mulatsággal. És a színház követte a szerzőt, a szerepeket beszorította a színpadi szerepkörökbe, még felerősítette a azénakaszálási csasztuska-lirát... Kész lett az előadás és már több mint százszor ment. Van ebben a darabban virgonc apóka, aki harmonikakiaérettel együtténekli a szomszéd öregasszonnyal: "Amikor fiatal voltam, volt erőm"; van benne katona, aki szabadságra megy haza szülőfalujába, ott van az apja, a brigádvezető, egyben a kolhoz párttitkára, aki barátságosan kezetráz mindenkivel és kincstári nyelven számol be kolhoza helyzetéről, van benne falusi divatbáb, aki elképzelhetetlenül Ízléstelen svájcisapkát és ragyogó gumicsizmát hord, van benne lajhár is, aki elszakadt a közösségtől /őt 6 6 A színész művészete ma 1«