Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)

J. Poljakova: A hagyomány fonákja

63 Jermolova, Juzsin, Fedotova4' fölötte állt a sablon­nak, de akarata ellenére mégis uj sablonokat szült azál­tal, hogy őket kezdték utánozni. Hány vidéki primadonna halt meg a szinpadon "Jermolova módjára", hány hős val­lott szerelmet "majdnem agy, mint Lenszklj"! Sztanyiszlavszkij meséli, hogy ifjú korában hogyan *5 6 igyekezett utánozni Müzlit és M. Szadovszkijt * és hogy milyen nehezen szabadult meg az "operai lovag” eszményé­től, a vampuka hü fiától. Csak olyan ember üzenhetett kí­méletlen háboryt a színpadi rutinnak, aki maga is átesett az utánzás kísértésén, kipróbálta a romantikus seépel­­gést, az operai sablonokat. Sztanyiezlavszkij ilyen ember volt. Mind távolabb kerültünk a Művész Szinház születésé­nek időpontjától. Első évelnek igazi élete mindinkább a legenda ködébe burkolózik. Szép ez a legenda, de elfedi az események valóságos körvonalait. A történelem során sokszor alakult uj szinház; szin-, házat alapítottak drámaírók, színészek, államok, herce­gek, rendezők, vállalkozók... És mégis minden kor és nép színházai közül a legbátrabb és a legváratlanabb a Művész Szinház születése marad. Akkor, 1898-ban győzelme annyira meghökkentő volt, mintha ma a moszkvai Állami Színművé­szeti Főiskola "zöld" végzős növendékeiből és egy jó ön­tevékeny színjátszó társulatból szinház alakulna és már fennállásának első évében fejtetőre állítaná a színháztör­ténetet. Ez csak azért történhetett igy, mert az uj szin- * 5 ** Fedotova /lánynevén: Pozdnyikova/, Glikerija /1846- 1925/ nagy orosz színésznő, a Kis Szinház tagja. 5' Muzil, Syikolaj /1841-1906/ a Kis Szinház kiváló rea­lista színésze. Szadovezkij, Mihail /1847-1910/ a hires dinasztia tagja, 1869-től a Kis Szinház színésze.

Next

/
Thumbnails
Contents