Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)

A színész művészete ma

5

Ha valaki a mindennapos, minden órás szakmai munkáoa mélyed el /délelőtt próba, este előadás/, könnyen elszakadhat az élet gyors mozgásától, elveszítheti azt az elszakíthatatlan kapcsolatot a korral, az idővel, amely a színészt a nép hangulatának kifejezőjévé teszi. Ennek a kapcsolatnak a megszakadása az alkotó ember bukása, megerősíteni viszont úgy lehet ezt a kapcsolatot, ha állandó a szellemi mozgósítás, ha a színésznek széles látóköre nyilik az életre, a nép ügyeire.

Ma szokatlanul gyors a társadalmi mozgás irama. Szemünk láttára folyik a világ átépítése, harcba lépnek évszázadokon át elnyomott népek, a béke nevében milliók erőfeszítései egyesülnek. A szovjet színházművészet hatása manapság gyakran túlnő a haza határain és már az egész világhoz fordul szavával. Ily módon a szovjet szinész azelőtt soha nem sejtett, sok nemzetiségű, világközönségnek játszik. Meg kell állnia ezt a vizsgát. Kora nyelvén kell beszélnie, hogy az egész haladó emberiség számára érthető legyen.

A szovjet szinész közönsége az utóbbi években nemcsak megnőtt, hanem minőségileg is megváltozott. Megváltozott mindenekelőtt abban a színházban, amelyben a szinész nap mint nap játszik.

Gyakran beszélünk "általában a nézőről", holott ma a néző különleges, egyedi. A teremben olyan emberek ülnek, akik világürrakétákat szerkesztenek, kommunista brigádokat szerveznek, feltárják az atom titkait. Látszatra ezek az emberek szinte ugyanolyanok, mint 10-15 évvel ezelőtt. Ugyanúgy eljönnek a színházba munka után, Ugyanúgy örülnek, ha esztétikai élvezethez jutnak, ugyanúgy tapsolnak. Ha azonban behatolunk a mai néző pszichológiájába, megértjük, mennyire megváltozott belső világa, mennyire kiszélesedtek nézetei és megnőttek igényei. Ez a néző megtanult finomabban érezni, mélyebben látni - és jaj annak

1* A szinész művészete ma I,