Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)

Viktor Rozov: Négy probléma a száz közül

25

elvesztette a pénzét vagy valami hasonlót és - izgalomba jön. De nem a lényegtől jön izgalomba. Talán a nézó ezt nem látja, de igen pontosan megérzi.

Szándékosan a legalacsonyabbrendü példát hoztam fel. De mi történik, ha a világ sorsát vesszük, mit "helyettesit" be a szinész mondjuk a békeharc helyébe?Talán megint "otthagyta a felesége", "beteg lett a kisfia", "elvesztette a pénzét"?

Emlékszem, egyszer amikor Kuznyecov10' és Stejn11' Hivatás cimü darabját próbáltuk /akkoriban rendezd voltam/, azt mondtam a szinésznek, aki egy geológust játszott és a darab szerint váratlanul wolframércre bukkant: "Próbálja elképzelni, kérem, ezt az eseményt, amely tökéletesen sorsdöntő a maga életében. Képzelje el, mit jelent a wolfram iparunk, az ország sorsa szempontjából..." Hosszasan meséltem neki a lelet rendkívüli fontosságáról /előzetesen magam is utánajártam, mit jelent a wolfram/. A szinész türelmesen végighallgatott, aztán azt mondta: "Tökéletesen értem, ez olyan, mintha százezer rubelt találtam volna".

Akár wolframot talál, akár egy fazék pénzt - a szinész általában az örömet fogja eljátszani,pontosan ugyanúgy, mint ahogy egyformán éli át a azinpadon a terv lemaradását és az otthoni kellemetlenségeket. így jelennek meg a színházban az absztrakt érzések, az elvont szenvedélyek, amelyeknek semmi közük a mai korhoz.

A kor konkrét, és megköveteli, hogy konkrétan jelenítsék meg. Megköveteli a művésztől, hogy ismerje a ma gondjait és Izgalmait.

10' Kuznyecov, Hja /sz. 1913/ szovjet drámairó.

11' Stejn, Alekszandr /sz. 1906/ ismert szovjet drámairó, Hotel Astoria c. drámáját nálunk is játszották.