Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. I. - Korszerű színház 51-52. (Budapest, 1963)

Viktor Rozov: Négy probléma a száz közül

19

Viktor Rozov:

NÉGY PROBLÉMA A SZÁZ KÖZÜL

Egyetlen reményben irom mindezt: talán valamennyiünknek együtt az a 3zerencee jut osztályrészünkül, hogy uj lökést adhatunk, a mai szinmüvészetnek. Beszélgessünk csak a nagy kérdésről: hogyan zárkózhatunk fel a legmagasabbrendü példaképekhez, ne óvatoskodjunk, ne leplezzük a hibákat, ne féljünk szépnek nevezni a szépet. A legveszélyesebb, ha megszokjuk az átlagszínvonalat. Tekintsük úgy ezt az átlagszínvonalat,mintha nagyon alacsony lenne - az ilyen igényesség még sosem ártott a művészetnek. Szerintem ha a vita eredménye csak annyi lesz, hogy egyhangúan egyet fogunk érteni a mai színésszel szemben támasztott magas követelményekkel, már ez is nagyon hasznos lesz.

Úgy esett, hogy a színházzal először mint 3zinész voltam kapcsolatban, utána mint rendező, aztán mint drámairó. Sok megfigyelésem van a színészekről Ó3 művészetükről, de nincs kedvem egyetlen, "legfontosabb" témába összeszoritani őket. Ezért négy kérdésnél kötnék ki, amelyeket a legfontosabbaknak tartok. Négynél a sok közül.

1.

Az első, amiről beszélni szeretnék: a színész politikai tudatossága, őszintén szólva ez jelenleg nemcsak az első, hanem legfontosabb kérdése is művészetünknek. Az