Bojadzsijev, Grigorij: A színház költészete - Korszerű színház 49-50. (Budapest, 1963)

Az előadás műfaja

AZ ELŐADÁS Műi’AJA

Alikor a műfaj problémájával kapcsolatosam beszélünk a teátrálitásrói, akkor arról van szó, hogy külön-külön minden előadáshoz meg kell tálálni a pontos kulcsot, A dráma belső szelleme. temperamentumának természete ás a nézőkre gyakorolt hatásának jellege az előadás műfajában kapja meg anyagi alakiát.

Az előadásban mindent egy egységes belső művészeti törvénynek, a műfaj törvényének kell alárendelni.

A műfaj problémája azonban sok rendező számára valósággal tiltott gyümölccsé lett. Sós rendező fél as elcsúszástól ás a bűnbeeséstől, ezért nem keresi meg a darab megoldásának pontos kulcsát, hanem mindent leönt egy általános "generál mártássalezt kinevezi "a Művész Színház módszerének" és ezt használja fel az élet minden esetében. Valóban, mire kellenek a keresések és az alkotás kínjai, ha létezik az élethüség, a téma feltárásának kipróbált és egyetlen "realista" eszköze?

Ás ilyesfajta "igazaágkeraaás" eredményeként a rendesén gyakran díszítőművészetté süllyeds a rendező a darabot nem képmásokban tükrözött reális világként fogja fel,amelynek számára meg kell keresni a sajátos szinpadi kifejezést, hanem "az élet egy darabkájának", amelyet csak lelkiismeretesen el kell referálni a színpadról.

B nemes cél szellemében a rendező tudatosan lemond az alkotó aktivitásról. Csendesen éa békén él az ilyen bölcs kárász éa nem is gondol nagy hajóra, nagy utazásra.

Nyilvános főpróbán éa bemutatón a mi kárászunk izgul a darabért éa a színészekért,önmaga miatt azonban rendszerint nem nyugtalankodik, ügy gondolja, igazán mindent megtett,- 81 -