Bojadzsijev, Grigorij: A színház költészete - Korszerű színház 49-50. (Budapest, 1963)

E kötet szerzője, Grigorij Bojadzeijev egyike a szovjet színháztudomány legkiválóbb mai képviselőinek. 1909-ben született, 1930-ban elvégezte a rosztovi egyetemet, attól kezdve rendszeres tudományos és kritikusi működést fejt ki. Dzsivelegov professzor tanítványaként kezdett foglalkozni a nyugat-európai színház történetével, majd Dzsivelegovval együtt megírta A nyugat-európai színház története keletkezésétől 17S9-Í* ciäu nagyszabású színháztörténeti munkát /194.1/7 A nyugat-európai színház története cimU kétkötetes mü /1956-57/ első kötetének szerkesztője, második kötete több cikkének szerzője volt.

Európa hirü Kolláré-kutató» Molière müvei kétkötetes orosz kiadásának /1957/ ő irta az előszavát.A francia színház történetének és a mai francia színháznak ő ma a legelismertebb szakértője a Szovjetunióban. A moszkvai Állami Színházművészeti Főiskolán 1932 óta tanít,Jelenleg ő a nyugat-európai irodalmi tanszék vezetője« Tudományos munkásságáért megkapta a tudományok doktora elmet.

Jelentős kritikai mtiködést fejt ki. 1939 óta rendszeresen jelennek meg esztétikai és konkrét színházi jelenségeket boncoló cikkei a Tyeatr, az Iszkuaaztvo Kino és más azovjet folyóiratok hasábjain. 1960-ban irt Mai párizsi színházakban cimü könyve érdekes áttekintést nyújt a francia színházi élet irányzatairól és jelenségeiről.

Az itt közölt cikkek A színház költészete cimü tanulmánykötetének elméleti részét alkotják. Bár megírásuk időpontja a 40-ea évek közepére-végére esik, aktualitásukból mit sem vesztettek, mert már akkor ie a leghaladóbb és egyben a legszélesebb perspektiváju álláspontot képviselték. Szövegüket jelentéktelen röviditéeael adjuk,rövidítést csak ott alkalmaztunk, ahol a magyar olvasó számára merőben ismeretlen orosz és szovjet színdarabokra hivatkozik a szerző.

A jegyzeteknél azt a gyakorlatot követtük, hogy a legközismertebb nyugati és szovjet azinházl emberek, Írók, filozófusok kivételével mindenkinek életrajzi adatait közöltük, akinek neve a szövegben szerepel. Az orosz nevek átírásánál a Magyar Tudományos Akadémiának az irodalmi müvekre vonatkozó előírásait követtük.- 3 -