Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)

II. Hétköznapok és gondok az amerikai színházban

veszteség«! tovább nőhetnének. A vállalkozás, amelynek arra lenne szüksége, hogy még New Yorkon kívül csiszolódjék egy darabig, általában nem engedheti meg magának, hogy a csiszolódás kedvéért elkerülje Hév Yorkot.

Hacsak nem teremtünk, valamilyen fantasztikus, széleskörű kampány segítségével, hatalmas amortizációs alapot az érdemes vállalkozások fenntartására, hogy időt nyerjenek és még érdemesebbé válhassanak - ez az a haszontalan légvár, amelyet az ember óhatatlanul építgetni kezd -, nehezen képzelhető el, mi állíthatná meg a jelenlegi dupla vagy semmi tendenciát.

Világos az is, hogy az örökkévalóságig tartó országjárás nem mindig vezet a kívánt tökélyhez. A Meleg félszigetet1^ aét hónapig játszották a "hátországban", hogy összeszedhesse magát; végül megérkezett, szépen kifényesítve, de vájni kevér

2/

tartalommal. A Hatalmas ember ő cimü produkció, amely mögött tizennégy-tizenöt hét munka állt, azt a benyomást keltette, hogy a sok munka még csak ronthatott rajta.

Mindazonáltal, a munka ajánlatos valami. Mihelyt egyszer felment a New York-i függöny és másnap nem áll sor a pénztár előtt - egyszerűen késő. A tájon legalább idő van, feltéve, hogy közben a broadwayi okosok meglelik a módját, hogyan csikarják ki, lopják, vagy - ha ez nem hangzik túl nevetségesen - keressék meg a szükséges pénzt.

^Joe Masteroff müve (The Warm Peninsula. 1959) egy naiv kisvárosi munkáslány floridai csalódásáról szól; a konvencionális mesét Julie Harris főszereplése sem tudta a kudarctól megmenteni.

2/Arthur Kober és George Oppenheimer kommersz-vigjátéka (A Mighty Man is He. 1959) két asszonyról; a feleségről és az első számú szeretőről szól, akik szövetségre lépnek a második számú szerető ellen. Az ügy a betolakodó vereségével végződik.

85