Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)

I. Gondolatok színházról, drámáról

A nehézség ma általában nem abban rejlik, hogy a közön­ségnek túl sokat nyújtunk - hanem abban, hogy túl keveset. A közönség a szó szoros értelmében többet tud befogadni, mint amit mi kínálunk neki és sóvárogva várja, hogy valaki ismét felébressze őt, valaki ismét-megpendítse azokat a mélyen ülő húrokat. A közönség várakozik,és ugyanakkor pontosan tudja, milyen keveset ér az, amit nyújtanak neki; ezért aztán nyugtalan lett, unatkozni kezdett, elégedetlenkedett, és végül, egyre nagyobb mértékben, távolmaradásával tüntetett. Szin és láriua Azt még megteszi, hogy, bár egyre csökkenő méz ekben, el­megy az olyan előadásokra, ahol csupa szint és lármát .nlál. De nem azért jár el ide, mert Ízlése és igénye menthetetlenu. alacsony. Ezeket az előadásokat azért látogatja, mert minden más színházi élménye annyira üres. Itt legalább szint és lármát kap. De valójában egyáltalán nem szereti, ha bolondnak nézik; és nagyon is tudja, mikor bánnak vele tiszteletlenül. Igen, szilárdan hiszem, hogy jelenlegi kilátástalan hely­zetünknek ez az igazi ás legvégső oka; hisz végső soron a szé­les közönség érdektelensége és ebből következő távolmaradása sodorta a színházat az ismert gazdasági bajokba. így hát én korántsem javaslom a drámaírónak azt, hogy fe­lejtse el sürgősen a tömegeket. Én azt mondanám, tisztelje meg a nézőket azzal, hogy tisztelettel gondol rájuk és igyekezzék elnyerni tetszésüket a lehető legmagasabb szinten, amely csak telik tőle - mégpedig ugyanazokkal a témákkal és gondolatok­kal, amelyekben ő maga tetszését leli. 1961. október 8. 19

Next

/
Thumbnails
Contents