Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)

I. Gondolatok színházról, drámáról

vegőben; innen érkeznek a jelzések, amelyekre a művészek, bármily ranguak legyenek is, csak reagálnak.

Igaz, engem is megzavar nem egyszer a rivaldán átszivárgó betegesség áramlata és én is felderülök, ha olyan pozitiv alkotás jelenik meg, mint, mondjuk, ®.Csodatevő;1^ mégis azt mondanám, hogy amikor a drámaírót felszólítják, öltsön megfontolt szándékkal rózsaszínűbb szemüveget, ebben a követelésben két komoly veszély is rejlik.

A hamisítás veszélyes dolog

Az egyik a nyílt hamisítás veszélye: az, hogy színpadainkon, a nézők nagyobb megelégedésére, valami mosolygósabb világ bontakozik ki, amely az élethez, a nyelvhez és az élő vagy már meghalt emberekhez körülbelül annyira hasonlít, mint az átlag kommersz televíziós müsorszámok (egyéni Ízlésem, amely nagy mértékben hajlik a merő fantáziadarabok felé, nem terjed ki azokra a kedélyes csevegésekre, amelyekkel a magáncégek által finanszírozott televíziós adók műsorai elárasztanak).

A második veszély az, hogy a tükröket összetörjük vagy legalább is leakasztjuk a falról. Ha a már említett nő eltávolítja rútságának árulóit, ettől még nem lesz kevésbé rut; csak azt éri el, hogy elrejti maga elől a tényeket. Meglehet, hogy a kiábrándulást festő színmüvek egy része tényekről ad számot (az, hogy túlsúlyban az ilyen müvek vannak, minden bizonnyal

^William Gibsonnak, a Libikóka Írójának e müvét (The Miracle Worker) 1960-ban mutatták be a Broadwayn rendkívüli sikerrel; azóta egész Nyugat-Európát bejárta. A darab arról a drámai küzdelemről szól, amelyet egy ir

parasztlány folytat egy vak és süketnéma kislány (Helen Keller, a valóban létező, ma már hajlott korú amerikai közéleti személyiség) megszelídítéséért s az emberi világba való bevezetéséért.

13