Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)
I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek
gárságot elszigeteljék, rákényszeritsék, hogy önmagát eméssze fel, önmagát nyelje el. "Gondolják el - mondja -, mennyi észt és energiát fordítanak arra, hogy az embereknek megmutassák, milyen rosszak. És képzeljék el, mi lenne, ha mindezt az energiát arra fordítanák, hogy az embereknek megmagyarázzák, mi a jó bennük." Vágyódunk a nagy mai darabok után. A nagy történelmi konfliktusok hősei után. Drámák és komédiák után, amelyeknek ellentmondásai és összeütközései katarzisba torkollnak. Szocialista drámákat és drámai költeményeket, szocialista tragédiákat és komédiákat kivánunk: olyan müveket, amelyek megfelelnek a világ átalakítása dinamikus korának. Nyilvánvaló, hogy az ilyen irányú törekvések annál hamarabb hoznak gyümölcsöt, minél inkább elősegítik e müvek érlelődését. Többek között megkívánják a klasszikusok és mai külföldiek körültekintő kiválasztását. A szocialista színházért küzdő, tendenciózus dramaturgia eredményes munkájában a rendező és a színész - valamint a nézőtér is segit. Az egyik összetevő bele van ékelődve a másikba és vslamenynyi kölcsönösen összefügg. A repertoár megválasztásának az adott pillanatban kulcsfontossága van, mert nem tudjuk és nem is tudhatjuk színházainkat saját szerzőink szocialista alkotásaival ellátni. Sok múlik tehát azon, hogy mit választanak ki a színházak a drámairodalom remekeiből, s hogy az uj drámáért folytatott harc milyen összefüggésen belül megy végbe. Nos hác: a klasszikusok. Nem világos-e, hogy a mának közvetlen szövetségesei elsősorban azok a müvek lesznek, amelyek hasonló történelmi feltételek között születtek - vagyis azok a müvek, amelyek a felemelkedő társadalmi erők termékei? Az ilyen korokban és az ilyen müvekben él rendszerint a legerősebben az ember erejébe vetett hit, az élet értékében és értelmében való bizalom pátosza. A halállal és borzalommal teli nagy tragédiák is ezen az alaphangon szólalnak meg, s bennük végül áttör és győzedelmes- 94 -