Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)
I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek
elé tálalja, megosztozik vele a hasznon; és Így el is érték e tevékenység célját: ügyesen gyártanak és üjgyesen adnak el. Ahol e feltételek mellett, mindennek ellenére művészi alkotás jön létre, ott nem e rendszerrel összhangban, hanem azzal ellentmondásban és azzal szemben születik. Csehov balsikereinek krónikája a lioszkvai Művész Színházzal való találkozás előtt éppoly szemléletesen bizonyltja ezt, mint együttes felemelkedésük története. A szerző megtalálta a maga színházát, a színház megtalálta a maga szerzőjét - és együtt alkották a müvet. Hasonló példa persze nem sok akad és az olyan jelenségek, mint a moszkvaiak, nem a régi korszak alkonyához, hanem már az uj kor kezdetéhez tartoznak. A polgárellenes színház fejlődése során a szerző egyre gyakrabban jelenik meg a színházban. A szocialista drámairodalomért folytatott harc kezdetén a szerző gyakran tart szoros kapcsolatot a színházzal és a színpadi mü kollektiv együttműködésben születik. így születtek Majakovszkij darabjai Meyerhold1^ színházának műhelyében, igy született meg a Művész Színházban Ivanov Pánoélvonat.-la. a Kis Színházban a Ljubov Jarova.1a.Talrovnál2^ az Optimista tragédia. 1/ Vszevolod Emiljevics Meyerhold - /1874—1942/ szovjet rendező. Pályafutását színészként kezdte, de a század első éveitől rendezett is. 1920-től, a róla elnevezett színházban nemegyszer formalista, s a társadalmi mondanivalót leegyszerűsítő rendezési módszerei miatt viták kereszttüzébe került. 1938-tól a Sztanyiszlavszkij Opera rendezője volt. 2/ Alekszandr Jakovlevics Tairov — /1885-1950/ szovjet rendező, az "ujrealista" rendezői irányzat hive, 1914- tői a Moszkvai Kamaraszínház igazgatója. Rendezői elképzelései: a színház teátrálizálása, "mesterszinészek" nevelése, a drámai szöveg kiiktatása. Néhány sikeres é6 emlékezetes produkció mellett rideg, kubista jellegű előadásokat is rendezett.- 8 -