Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

III. Megtisztulás

A drámai műfajok közül elsőként a szatíra érik formába: Majakovszkij. A dráma káderez. Különválasztja a magot a pelyvától, a piszkosat a tisztától, az embereket a poloskától, az átöltözött kispolgárt meztelenre vetkőzteti a forró fürdőben és kegyetlenül lecsutakolja. A költő számára eleven, szilárd és energikus kommunista világszemlélete lehetőséget nyújt, hogy megtalálja a biztonságos mértéket: a jelent a jövővel igazolja. Tehát álommal? Látomással? Nem, nem Csehovról van szó: Majakovszkijnál a holnap sem álom - munkafeladat! Ez a feladat nem másra tartozik,valakire^ aki majd utánunk jön, hanem engem érint, téged, ezt a nemzedéket. Maga a dráma a jövő előkészítésének eszköze. Majakovszkijnál tehát megjelenhet egy szereplő a kommunizmus építését befejező jövőből és igy szólíthatja meg a huszas évek embereit :

"Úgy haladtunk egymás felé, mint egy alagutépités két brigádja - mig végre ma összetalálkoztunk, önök maguk sem tudják, milyen nagyszerű a munkájuk. Mi jobban látjuk: tudjuk már, hogy mi valósult meg... Elnéztem az önök olajfoltos fiataljait, akiket észre sem vesznek - de neveik ott ragyognak az egyébre nem használható aranyból készült emléktáblákon... Mily elragadtatással betűztem ki ma az Önök harcának megelevenedett legendáját, az élősdisk és rabtartók felfegyverzett világa ellen vivott harcukat! Most nincs idő félbehagyni a munkát s önmagunkban gyönyörködni... Az itteni értékelés - nem mérvadó. A jövő úgy látja a múltat, mintha a tenyerén volna. Az ér el oda, aki száz évig időálló."20/

Ez teszi Majakovszkij szatíráit nagy komédiákká: ez teszi lehetővé számukra a katarzist.Majakovszkij a végsőkig differenciál: a tisztogatást - megtisztulással hajtja végre! Azért születik itt tartós érték.

20/ Gőzfürdő /1929/ - Foszforeszkáló asszony /Lányi Sarol— ta forditása/.- 90 -