Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

II. A dráma drámája

többnyire fiatal emberek láthatók, sűrű fekete bajuszkával à la Brassens és sok lány, testhez simuló fekete nadrágban, fekete trikóbluzban, vállra omló fekete hajjal: ezek a lányok nem használnak arcfestéket, de szemük feketén keretezett, mint a gyászjelentés.” Az értelmiségiek, a művész ifjúság A kopasz énekesnőn és A leckén kitünően szórakozik - a Jövő a tojásokban van c. darabot elhaltan és ájultan nézi. Ne beszéljünk sznobokról, ha erről a közönségről van szó. Inkább olyan emberek ezek, akiknek már mindenből elegük van, a színházzal túlságosan jóllakottak és a különcség tetszik nekik,különösen ha az fejreállitja ennek a társadalomnak összes fogalmait, dolgait és kapcsolatait. Ha számot vetünk ezzel a közönséggel, aligha jutunk nagyobb számra, mint amiről Adamov vélekedett: Ez a színház egész Párizsban mintegy négy-ötezer - többnyire "balparti”, vagyis a Saint-Germain des ±=rés körüli egzisztencialista értelmiségit fogyaszt. A polgár inkább a bulvárra megy. A munkás nem is tud erről a színházról. És ha tudna is róla, egy alkalommal többször nem tudnák odavinni. Sznob persze, főként kezdetben, elég akadt e szinház-antiszinház körül. Nemcsak párizsban, hanem másutt, a határokon túl is, amikor az ötvenes évek végével győztesen tört be a nagy londoni, nyugatnémetországi, brüsszeli, jugoszláv,lengyel színpadokra és a Broadway színházaiba.

A kicsinyke párizsi színházakban ez kizárólag értelmiségi ügy volt, amely a "Deux Magots" és a "Chien qui fume" körüli kávéházak törzsvendégeinek vékonyka rétegét érintette. Leszerelést hirdetett számukra,miközben az ember lényegéről, a létezés alapvető dolgairól beszélt.

De mi ez a Lényeg? Mi az az Alapvető az emberi lét mélyén, amire nem találnak feleletet? Engedjenek meg egy egyszerű gondolatot: Ha megfosztanak bármiféle emberi akarást attól a céltól, amelyért tevékenysége folyik, vajon nem tünik-e értelmetlennek, abszurdnak az egész? Az ember - a drámában éppúgy mint az életben - eleshet a hazáért. De eleshet-e közelebbről meg nem határozott "cselekmény-szin- 68 -