Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

II. A dráma drámája

gamra is." Nyilvánvalóan fölöslegesen bosszankodik! a szegényekről szóló darabot a West Enden, a luxusjellegű Royal Courtban, kispolgári közönség előtt játszották - indokolatlan a félelem, hogy a szerző haragja ellenállásra tudná késztetni ezt a közönséget.

A drámaírók körüli kör bezárult. Igen, az igazság szine a fekete, ezt igazolja - egyebek között - a mai vezető amerikai kritikus, Walter Kerr isi "Legsikerültebb darabjaink nagy része , borúsnak és kissé korcsnak szinleli magát" - irta a New York Herald Tribune-ben I960, szeptember 11-én. A cikk a közönség körében jelentkezett ellenszenvre reagált, amellyel az a "neurózisos darabok" túlsúlya ellen tiltakozott és derűsebb életszemléletet követelt. Vannak-e ilyen irányú kísérletek? Vannak és sikeresek is. A "fekete darabok" mellett például lehet "rózsaszínű darabokat" is Írni, mint ahogy Jean Anouilh teszi, aki - s ez tragikus - nagyon sikeres szerző. Életszemlélete ketté választható és szükség szerint az egyik vagy a másik oldalon felhasználható. Nézzen azonban akár feketén /mint a Pacsirtában [Ornifle ] és a Romeo és Jeanette-ben/. akár rózsaszínűén /mint a Meghívás a kastélyba [L’Invitation au Chateau ]c. darabban/, a végső érzés ugyanaz: az ellentmondás, a görcs, az emberi boldogtalanság vagy elégedetlenség érzése. Tennessee Williams Alkalmazkodás időszaka /Period of Adjustement/ c. rózsaszínű színdarabja is csak külsőleg optimista: csak ideiglenes a menedék, amelyet a darab alakjai a testek ölelésében találnak - a dombocskát, amelyen boldogságuk háza áll, barlangok szelik át és a föld lassan süllyed... Ez a tény csillapítható ugyan, a vigasz szavaival, amint ezt Nashnál vagy Saroyannál tapasztaljuk, akik az egyes ember szivjóságába vagy az isten tenyerébe helyezik a reményt. De a simogatás nem gyógyítja be a sebeket,mint ahogy a Shakespeare-ből, Shaw-ból vagy Mark Twainből, tehát klasszikus anyagból készült optimisztikus musical sem oldhatja meg a kérdés lényegét. Mindez a maga módján a mi hazai betegségünk, a "rózsaszínűre lakkozás" kispolgári analógiája. Akik- 41 -