Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

I. Üzem és kultúra

egy-egy cseh darab ilyenfajta előadása nem állott közel valamiféle vallási szertartáshoz, egy uj hitvallás szertartásához, amelyet akkor hazafiságnak neveztek?A polgári köztársaság idején a kispolgárság uralkodott a színházban. Teljes szabadsága, minden eszköze és lehetősége megvolt ahhoz, hogy kulturális korszakot teremtsen; de, amint ismeretes, ilyet nem hozott létre, a színház gyakorlatilag nem került ki a válságból. Az igazi szinházkultura alapjait e körön kivül s a vele folytatott harcban rakták le,amint azt a D 54 és a szocialista szinházmüvészet kezdeti időszakának története bizonyltja.

Ezen az egységen kivül, amely "azonos erőfeszítésben és örömben" egyesiti a drámaköltőket, a színházművészeket és a közönség széles rétegeit, szó sincs szinházi kultúráról. Létezhet vagy létezik többé vagy kevésbé eredményes és jövedelmező szinházi üzem, de nem beszélhetünk kultura kialakulásáról. "Szinházkulturáról Csak ott beszélhetünk, ahol a színház épiteni és alkotni akar, ahol olyan életcélokat és típusokat alakit ki, amelyeket az élet átvesz és formailag utánoz, ahol a szinház belefolyik az életbe és mindent elárasztó és valamennyi véredényébe szétágazó kovászként hat benne."

Saldának ez a véleménye abban a vitában született, amely arról folyt, milyen volt a harmincas években a szinházkultura helyzete nálunk és a kapitalista világban általában. Mondanivalója azonban nem csupán a harmincas éveket és hazai helyzetünket érinti. Érinti a szinház helyzetét a polgári rendben, a kapitalizmusban általában. A kapitalista köztársaság éveit tekintve hivatkozhatnék itt a marxista

7/ František ěalda - /1867 —1937/ a modem cseh szinházi törekvések egyik úttörője. A tőle származó idézeteket 1930-as jegyzetfüzetéből vette a szerző.

16 -