Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

IV. Harcok a holnapért

A műfajok is történelmi alakzatok - itt is minden korszak a maga módján alkot. A különböző korok azonban nincsenek egymástól légmentesen elzárva sem időben, sem térben - az öregebb mindig hat a fiatalabbra, s a fiatalabb a saját céljaira felhasználja a rendelkezésére álló örökséget. És a különböző népek kultúrái is kölcsönösen egybefolynak - minél közelebb vannak a mához, annál szemmel láthatóbban. Persze a műfajok időn és téren kivüli, a "drámai törvények kódexében" feljegyzett meghatározása abban a pillanatban elesik, mihelyt e téren összehasonlítunk akárcsak két történelmi szakaszt is. Mutassuk meg ezt ismét egyetlen például : a görög és az erzsóbetkori szinház műfajainak összehasonlítását . A görög szinház két körülhatárolt, egymástól teljesen elkülönített műfajt alakított ki: a tragédiát és a komédiát. A tragikus és a komikus a görög drámában'szigorúan elválik egymástól - komikus jelenet az Oreszteiában egyszerűen elképzelhetetlen, mint ahogy lehetetlen az Oidipusz királyban vagy a Medeában is. Hasonlóképpen van ez - megfordítva - a komédiában. A határ éles és eltörölhetetlen: két körülhatárolt műfaj, amely együttesen alkotja a görög dráma fogalmát. Az erzsébetkori dráma csúcspontján több műfajt találunk: ha csak a shakespeare-i drámára szorítkozunk is, találunk - a fejlődés során történelmi krónikát, komédiát, tragédiát, mesejátékot. Ellene lehet vetni, hogy mind e műfajok nem ugyanannak, hanem a különfélének az egységét jelentik. Shakespeare azonban összevonja a tragikusát és a komikusát, pl. a Macbethben a legsötétebb gyilkosság éjszakáján komikus jelenet is lejátszódik és Hamlet az élet múlandóságáról röviddel azután tépelődik, amikor a sirásók durván komikus párbeszéde elhangzott. Így vonja össze a vidámat is a komollyal: az Ahogy tetszikben a derűs Ardennes-i erdőben bolyong borús gondolataival a filozofáló Jacques. A tragikomikumnak és a komikumnak, a komolynak és a vidámnak ez a keverése nem "tisztátlanság", nem zavarja a mű egységét, nem mossa el a műfajok közötti határokat. A határ Shakespeare-nél világos, a műfaj megjelölése megadta- 165 -