Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

IV. Harcok a holnapért

bereket mutatnak be a nézőtéren ülő élő embereknek, hanem főként abban, hogy a színházban élő emberek élő embereknek az élet folyamatát mutat.iák be. Az élet dialektikus tör­vényszerűsége bennefoglaltatik már magában a dráma szerke­zeti alaptörvényében, az életanyaghoz való viszonyának mód­szerében is. Helytelennek tartom ezért, ha ma azzal kísérleteznek, hogy a drámát lírával és epikával helyettesítsék. Ez egy­részt Burian költői színházra irányuló törekvéseinek, más­részt Brecht epikus színházra irányuló erőfeszítéseinek félreértéséből fakad. Burian célja az olyan dráma volt,mint V V a Vera Lukášová, a Szerelem, dac és halál, valamint a Hábo­rú - Brechté mint a Galileo Galilei és a Kaukázusi kréta­kör. Mindkét esetben az éles ellentét, az ellentmondások dialektikus találkozása az alap, amelyből a konfliktus és a kiegyenlítődés létrejön s amely a nézőben szintézist hoz létre. Ez a szintézis ismét uj ellentmondás alapjává válik. Mindketten, Burian és Brecht is, művészi vérmérsékletüknek megfelelő drámát alkottak, a saját feltételeik között, és azt hangsúlyozták, ami a sajátjuk volt: az első a lirai ha­sonlatot, a másik az elbeszélést. A lira és az epika alkat­részei lehetnek a drámának, meg lehet és meg kell lennie a drámában a saját funkciójuknak és értelmüknek; nem helyet­tesíthetik azonban a drámát, megmaradnak alkalmazott elem­nek, mivel nincs meg és nem lehet meg bennük a dráma lénye­ge: az a képesség, hogy a fejlődés dialektikáját közvetítés nélkül közvetlenül kifejezzék. Ugyancsak helytelennek tartom, ha azzal kísérleteznek /nem egyszer a vélt marxista frazeológia leple alatt/, hogy a történelmi materializmus alapvető tételét a szocializmus korára érvénytelenítsék és azzal a téves képzettel helyet­tesítsék, amely szerint attól a pillanattól, amikor a szo­cializmust "beiktatták", a fejlődés egyszerű vonalban, a jótól a jobb felé folyik. A konfliktusnélküliség elméletét mint helytelent elitélték, kártékonyságát felismerték, mi­előtt még a "konfliktusnélküliség" lényegét ugy-ahogy meg- 128 -

Next

/
Thumbnails
Contents