Craig, Gordon: Hitvallás a színházról - Korszerű színház 42. (Budapest, 1962)

A színház művészetéről

Gondolta®, hogy beszélek még neked valamit a mesterséges fény használatáról, de alkalmazd csak erre a másik ágazatra is, amit a színpadképről és a jelmezekről mondottam. Szavaim némiképp erre is vonatkoznak. Nem volna valami okos, ha most az alkalmazott gépekről beszélnék, meg arról, hogyan érnek el velük szép eredményeket. Ha tanácsaimat megfogadva elég ötletes leszel a színpadképek és jelmezek tervezésében, hamarosan elég ötletes leszel ahhoz is, hogy a magad módján kezeld azokat a mesterséges fényeket, amelyekkel a színházban rendelkezünk.

Végül, mielőtt más, komolyabb dolgok felé indulván, elhagynánk a színházat, hadd adjam meg a legutolsó tanácsot. Ha bármilyen kétséged van, csak színházon belüli ember szavára hallgass, még akkor is, ha az csak öltöztetőszabó, semmint hogy egy amatőr tanácsának szentelj figyelmet. Néhány festő, néhány író ás néhány muzsikus ugyanis mellákgondolat gyanánt használta fel Színházunkat.

Vigyázz, hogy ne figyelj arra, amit mondanak és amit tesznek. Egy egyszerű diszletező többet tud a mi művészetünkről, mint ezek az amatőrök. Az utóbbi időben a festő tett kedves kis kirándulásokat a színpad peremére. Sok esetben magas szellemi adottságokkal rendelkező ember ő és tele van igen kitűnő teóriák tömkelegével, a művészet régi szép teóriáival, amelyek mind a maguk körén belül tudnak a legjobban tenyészni; és ezeket a teóriákat ő a maga művészetének sajátos területén valóban jól megindokolta, A Színházban azonban puszta szenvelgés lesz belőlük. Teljesen ésszerű dolog feltételezni, hogy az az ember, aki élete tizenöt, húsz évét azzal töltötte el, hogy lapos felületre olajjal fessen, rézbe vagy fába metsszen,olyan müveket fog létrehozni, amelyek festőiek és csak festői erényekkel rendelkeznek, másfajtákkal semmiképp, és így lesz a muzsikussal is; ő zenei jellegű műalkotást fog létrehozni. így a költővel is; irodalmi jellegű alkotást hoz majd létre. Mind-97