Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

A dialektika a színházban

les?j épp abból fakad, hogy ugyanaz az ember mabab,

P; A Cpriolanust a gőg tragédiájának keresztelték*

R; Első' áttekintésünk alkalmából úgy láttuk; a tragikum forrása, mind Coriolanus» mind Róma szempontjából, s bősnek saját pótólbatatlanságába vetett hite*

P; Ham azért van-e az, mert ez az értelmezés teszi a daraböt igazán idősz-erüvé a mi szál munkrp.? Hiszen az. ilyesmi nálunk is megtörténik, és mi az ebbói eredó' harcokat tragikusnak érezzük*

Bs Minden bizonnyal*

W: Sok múlik majd azon, bogy Cöriolanust és azt, ami Vele és körülötte történik, olyannak ábrázoljuk-e, mint akit ez a bit valóban éltölthet* Hasznosságának minden kétséget ki kell zárnia.

Bs Egy részlet,amely sok mindent kifejeZ: amikor gőgjérói van szó, nyomozzuk ki, mi az, amibed alázatos; kövessük ebben Satanyiszlavsz - kijt, aki a Fösvény alakitójától azt kivánta, mutassa meg neki, mi az, amiben az alak nagyvonalú.

¥: A fó'parancsnokság átvételére gondol?

B; Körülbelül. Hagyjuk ezt most egyeló're ennyiben.

P: Ilyenformán előadva, mire tanithat most a jelenet?

• Bs Arra, bogy az elnyomott osztályok helyzetét a háború* ha fenyeget* megerősítheti, ha már kitört, gyengítheti«- 85 -