Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

A dialektika a színházban

R: Legelőször is egy polgárháború képe tárul elénk. Ez túlságosan érdekes ahhoz, semhogy csak a hős fellépésének előkészítése és háttere lehetne. Kezdjem talán igys egy szép napon Caius Marcius felkelt, megtekintette kertjeit, elment- a fórumra, találkozott a néppel, veszekedett, stb»? Engem egyelőre még mindig az foglalkoztat: hogyan ábrázoljuk Agrippa beszédét egyszerre hatástalannák és hatásosnak?

Ws Engem még mindig P, kérdése foglalkoztat, hogy vajon az eseményeket nem a hős szempontjából kell-e megvizsgálnunk? Minden : esetre úgy érzem, hogy már a hős fellépése előtt meg lehet mutatni azt az eró'teret, amelyben hatását kifejti*

B: Shakespeare azt lehetővé is teszi. Csakhogy mi most talán túlterheltük ezt a teret bizonyos feszültségekkel, úgy, hogy önálló súlyra tett szert?

P: Márpedig a Coriolanus azért Íródott, hogy a hősben leljük élvezetünket!

R: Á dráma realista módon Íródott és épp elég ellentmondásos anyagot hord magával. Március a nép ellen harcolj a nép nemcsak puszta talapzata az o szobrának,

B: Megfigyelésem szerint önök, a mesét elemezve, kezdettől fogva ragaszkodtak, hozzá, hogy ne csak a hős tragédiáját élvezzék, hanem annak a népnek a tragédiáját is, amellyel egy hős áll szemben. Miért ne követnénk ezt a hajlamotí

P: Azt hiszem, Shakespeare ebben a vonatkozásban nem ad nekünk nagyon sokat,

Bs Ezt kétségbe vonom. De senki nem kényszerit a darab bemutatására, ha nem szerez nekünk élvezetet.- 74 -