Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

A dialektika a színházban

B: És az a tény, hogy a plebejusok tri­ta unokát kaptak? P;. Ez nem volt igazából szükségszerű. R: A tribünök egyedül maradnak és kifeje­zik reményüket, hogy a háború Maireiust nemhogy magasabb polcra emelné, de elnyeli, vagy szembe­állítja a szenátussal R: A jelenet befejezése nem nagyon kie­légítő'» B: ügy érti, Shakespeare hibájából? R: Talán« B: hegyezzük fel ezt a kényelmetlen ér­zést« De jegyezünk fel Shakespeare-nak azt a - feltehető - véleményét is, hogy a háború gyengi- ' ti a plebejusok helyzetét; én ezt csodálatosan realisztikus megfigyelésnek érzem. Lássuk a töb­bi szépséget. R: Az eseménygazdagságc.egy rövid jelene­tén belül. Milyen tartalomszegények,ezzel egybe­vetve, az újabb darabok! P{Nagyszerű, hogy az "expozíció" egyben meg is inditja a cselekményt,méghozzá viharosan! R: A parabola nyelve ! És a humora! P: És az, hogy a plebejusokra hatástalan marad! W:A plebejusok természetes esze és egész­séges humorai Az olyan replikák, mint: "Agrippa: ....tehát azon vagytok, hogy tönkretegyétek maga­tok? - Polgárok: Dehogy! Hiszen már úgyis tönkre­tettek."-69-

Next

/
Thumbnails
Contents